A 2000-es évek végéig jobbára két nagy fellegvára és rendre két edzőfejedelme volt a magyar úszásnak. Így ment ez bő negyven éven keresztül. Csak a személyek és a klubnevek cserélődtek olykor. A Szpari-uszodában a 70-es években Kiss László kezdte, majd Turi György folytatta, ma már Kőbánya SC-néven. A Komjádiban, Széchy Tamás egykori helyén Széles Sándor és edzői csapata által irányított Jövő SC vitte, viszi a prímet.
A szövetség ezekbe az olimpiai központokba koncentrálta forrásait. Aki úszó volt és eredményt akart elérni, előbb utóbb itt kötött ki. Akár vidékről is. Gyulától Szombathelyig felszippantotta a két fővárosi műhely a tehetséges sportolókat. Aki más utat választott, az kevesebb lehetőséghez jutott, hátrányba került.
A durva központosítást az is elősegítette és indokolta, hogy a kétezres évek elejéig minőségi uszoda jószerivel csak Budapesten akadt.
Ehhez képest az elmúlt tíz évben tucatnyi minőségi, ötvenes feszített víztükrű versenymedencével, bemelegítő és tanmedencével rendelkező uszodát adtak át országszerte. (Lám, nem csak stadionok épülnek…) Ma már nincs olyan megyeszékhely, ahol ne lenne a nemzetközi szintű munka elvégzéséhez megfelelő infrastruktúra, ahogy a magyar kormány támogatásának – a sport, mint kiemelt stratégiai ágazat – köszönhetően több vidéki klub juthat megfelelő forráshoz is.
Az Amerikából a 2012-es londoni kudarca után hazaérkezett, de az ottani tudást Magyarországra importáló versenyzőnő és férje ugyan tavalyi kirohanásaival óriási vihart kavart, de már azt megelőzően akarva, akaratlanul utat mutatott, amit azóta többen is követtek.
Az évtizedes status quo gyorsan oszlásnak indult. Az elmúlt négy évben kis túlzással annyi klubváltás történt, mint előtte negyven évig összesen.
Az átigazolásokat két tényező motiválta. A sportoló megélhetését biztosító pénzt, vagy a sportpolitikai, sportfinanszírozási megoldásokat, mint alapvető tényezőt nem lehet kikerülni, így hagyta ott Gyurta Dani a Jövő SC-t az Újpestért, de ettől őt még ugyanúgy a Széles Team készíti fel, mint eddig.
Ellenben ott, ahol az edző, vagy az edzői csapat nem volt képes váltani, nem tudott, vagy akart a modern követelményekkel, edzésmódszerekkel lépést tartani szigorúan szakmai érvek mentén dőlt el a kérdés.
A sort a Kőbánya SC legjobbjai nyitották meg 2014 végén. Előbb Bernek Péter (Köbánya SC-ből – BVSC-be) és az akkor már 48,76-al a leggyorsabb magyarnak számító Kozma Dominik (Köbánya SC – MTK) hagyta el Turit, majd decemberben jött az igazi meglepetés; majd 20 év után Cseh László is új utat választott Plagányi Zsolt kedvéért.
Mindhárom sportoló egyértelműen az új módszerek mellett tette le a voksát. Kapás Boglárka 1999 és 2015 között úszott a BVSC-ben Nagy Péternél. Európa újdonsült gyorsúszó királynője a Széles Team két “háttérembere”, Virth Balázs és Kovácshegyi Ferenc kedvéért ment a Komjádiba tavaly decemberben.
Szilágyi Liliána is kereste a helyét. Eb-ezüstje óta országos hírnévre szert tett videójában épp arra célzott, úgy érzi, három hónapja végre és végleg “hazaérkezett” Kovács Lászlóhoz a Honvédba. Megjegyzendő, ő is a Kőbánya SC-t és Turit hagyta el tavaly decemberben.
A felsorolás koránt sem teljes, csak azokat az úszókat említettük, akik eredményt értek el Londonban, vagy eredményt várunk tőlük Rióban.
Ez a négy éve Hosszú Katinkával és Shane Tusuppal indult és nagyjából két éve az egész magyar úszósportra ható, és intenzív szakaszába érő úszóforradalom, ha úgy tetszik rendszerváltás, most Londonban láthatóan meghozta az eredményét. A magyar úszók taroltak.
Az augusztus 5-én kezdődő olimpián meg ott lesznek a nagy úszó nemzetek, az USA, Ausztrália, Dél-Afrika.
Ettől még végre kimondható: kristálytisztán látszik, hogy 2016-ban a magyar úszás alapját immár nem csak két műhely, két vezetőedzője adja. A Hosszú-Shane páros módszerei nyitott szemekre és nyitott fülekre találtak számos fejlődni akaró, a kor követelményeivel haladni tudó magyar edzőnél.
A bizonyított, remek fővárosi bázisok ma is működnek. De kiegészültek további budapestivel , mi több tucatnyi vidékivel, az ott dolgozó kiváló, egymással vetekedő edzőkkel és azok tanítványaival. Ők immár így együtt tolják előre az egész magyar úszósport szekerét.
Sokkal szélesebb, bátrabb lett a hátország.
Az eddigi öt világbajnoki, tizenhárom Európa-bajnoki arany mellett ennek a revolúciónak egy nem is olyan kis részét Hosszú Katinkának és Shane Tusupnak köszönhetjük.