Közélet

Magyarországon a legrosszabb a börtönhelyzet Európában

Bár az utóbbi években valamelyest enyhült a börtönök túlzsúfoltsága Európában, ez továbbra is minden negyedik büntetés-végrehajtási intézetben problémát jelent. A legnagyobb túlzsúfoltság Magyarországon mutatkozott a vizsgált időszakban – derült ki az Európa Tanács kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A Lausanne-i Egyetem által az Európa Tanács számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2011-ben még átlagosan 99 százalékos volt a börtönök kihasználtsága a kontinensen, ez a szám azonban 2014-re 94 százalékra csökkent.

Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 18 270 személy töltötte szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 12 869 főre volt elegendő, ami 142 százalékos helykihasználást jelent. Egy tavaly márciusi döntésében a szintén az Európa Tanács intézményi családjához tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága fel is szólította Magyarországot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet a börtönök túlzsúfoltságának mérséklésére.

Magyarországot túlzsúfoltság tekintetében Belgium követte 129 százalékos kihasználtsággal, illetve Macedónia 123-mal. Túlzsúfoltság a vizsgált negyvenhét európai ország több mint negyedében volt tapasztalható. A legkedvezőbb arány San Marinóban, Monacóban és Andorrában mutatkozott, ahol a börtönök mintegy kétharmada kihasználatlan.

“A túlzsúfoltság óriási akadályokat gördít az elítéltek rehabilitációja, és ily módon a társadalomnak a bűnözéstől való hatékonyabb megóvása elé. Ez az emberi jogokat is sértheti. Üdvözlöm a börtönök túlzsúfoltságának csökkentése terén elért eredményeket. A még érintett országoknak többet kellene tenniük a túlzsúfoltság felszámolása érdekében, ide értve a börtönbüntetés helyetti alternatív megoldások alkalmazását” – nyilatkozott Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára.

A strasbourgi székhelyű intézmény friss helyzetértékelése szerint 2014-ben nagyjából 1,6 millió ember raboskodott az európai börtönökben, és a fogvatartottak 21,7 százaléka volt külföldi állampolgár. A külföldiek legmagasabb arányát, 96 százalékot Monacóban mutatták ki, a legkevesebb külföldi pedig lengyel börtönökben raboskodik; a foglyok mindössze egy százaléka nem lengyel állampolgár. A női rabok aránya átlagosan 5,6 százalék volt.

Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. Az Európa Tanács tagállamaiban átlagosan regisztrált 124-gyel szemben Oroszországban százezer lakosra 467,1 rab jutott, ezt Litvánia és Lettország követte, százezer lakosonként 305 illetve 240,3 rabbal. Magyarországon ez az arány 185 volt.

Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt fordítottak egy rab egynapi börtönben tartására, nagy szórást mutatnak a 2013-as adatok. Az európai átlag 99 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Ukrajnában csak 2,68 euró, Németországban mintegy 112 euró, Norvégiában 358 euró, San Marinóban pedig 685 euró. A magyarországi adat 28,13 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 27 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására 2013-ban.

A vizsgált időszakban az elítéltek 16,5 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ült börtönben, ezt a lopás követte 14 százalékkal, illetve a rablás 13,1-gyel és az emberölés 12,3-mal. A büntetések átlagos hossza kilenc hónap volt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik