Március 6-a az energiatakarékosság világnapja, melynek célja, hogy ráirányítsa a világ figyelmét az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának jelentőségére. Földünk természeti készletei folyamatosan apadnak, így napjaink egyik megoldásra váró sürgető problémája az energiaforrások kimerülése. Magyarország 2000 óta résztvevője a kezdeményezésnek: ezen a napon számos programmal hangsúlyozzák az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, vagy a környezettudatos életmód jelentőségét – áll a KSH közleményében.
Uniós célok
A megújuló energiaforrásoknak, mint a nap, a szél, a geotermikus (földhő) energia, a biomassza (ezen belül a biogáz), vagy a víz mozgási energiája jelentős szerepe van a fosszilis energiahordozóktól – ezáltal más országoktól – való függés, valamint a különböző káros anyagok – elsősorban az üvegházhatású gázok – kibocsátásának csökkentésében. AzEurópai Unió gazdasági stratégiájának részeként 2020-ra az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul. Hazánk vállalása ezen a téren 14,65%. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16,0 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, ez 1,0 százalékponttal haladta meg az előző évit.
Magyarországon ennél alacsonyabb és változatlan mértékűnek tekinthető a zöldenergia részesedése, mivel a mutató mind 2013-ban, mind 2014-ben 9,5% volt. (A zöldáram részesedése 7 uniós tagállamban alacsonyabb a magyarországinál.) A megújuló energia használata a hazainál jóval elterjedtebb az uniós országok többségében. Kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát teszi ki, és ennek nagy részét vízenergia hasznosítása adja.
A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.
Hazai eredmények
A hazai belföldi villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét megújuló energiaforrásokból fedezzük, ennek aránya 7,3% volt 2014-ben. A zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származik (54 és 21%). A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia a hazai zöldáramtermelés csekélyebb részét (4 és 2 százalékát) adja.
A közlekedés a korábbi évtizedek dinamikus motorizációja következtében az egyik legnagyobb energiafogyasztóvá vált. Határozott célkitűzés a szektor károsanyag-kibocsátásának csökkentése a bioüzemanyagokhasználatának növelése révén. Az unió minden tagállamban1 2020-ig a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak 10 százalékos részarányt kell elérniük a közlekedésben. Magyarországon a bioüzemanyagok használata a közlekedés üzemanyag-felhasználásában növekvő tendenciát mutat, aránya a 2004. évi 0,4 százalékról 2014-re 6,9 százalékra bővült, meghaladva az unió (5,9 százalékos) átlagát. Hazánkban a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő.
