Sport

“Ha a stadionok nem tudják fenntartani magukat, akkor az egész nem ér semmit”

Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány előszeretettel áldoz közpénzt sportra, leginkább a hivatásos és amatőr sportolók több, mint ötven százalékát megmozgató foci fejlesztésére fordítanak milliárdokat, de jelentős forráshoz jutnak az olimpiai sportágak is.

Úgy tűnik eztán sem csökken támogatási kedv, már készül a TAO II.. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nyomatékosította, a kormány nem veszi le a kezét a “nemzetstratégiai ágazatról”. A szerdai Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencián elmondta a jelenlegi támogatási rendszer 2017. június 30-ig él, de már készül a TAO II., melynek feladata az utánpótlás további támogatása, a további infrastrukturális fejlesztések mellett, elsősorban a megújult és újonnan épül létesítmények fenntarthatósága lesz.

De mi is az a TAO?

2011. július elseje óta a társasági adóból (TAO) levonható az az összeg, amivel a vállalkozások látványsportokat támogatnak. Ebbe a kategóriába tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. A szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni.

Szabó Tünde a 24.hu kérdésére megerősítette, valóban megkezdték a TAO  II. előkészítését, de még csak tervezéses fázisában járnak. Hozzátette, újabb négy évig, 2017-től, 2021-ig “hosszabbítanának”.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezek nem a jegybevételek pénzei

A TAO nem állami kiadás, a vállalkozó, a cég nem az államnak fizeti az adóneme egy részét – akárcsak az egy százalék esetében -, hanem a hozzájárulást egyenesen a sportszervezetnek, hangsúlyozta többször is a kormány. Az atlatszo.hu azt írta, Orbán Viktor egy korábbi interjújában kijelentette, a felcsúti stadionhoz sem kellett az ország kasszájába belenyúlni. Ez azért nem teljesen igaz. A társasági adókedvezmény közjogi értelemben közpénz, mivel bevezetésekor így kellet engedélyeztetni az európai bizottsággal, ez a bevétel hiányzik az államkasszából.

Ezt mondta Dénes Ferenc sportközgazdász is, aki lapunknak úgy fogalmazott, ebben a formában értelmetlennek tartaná a TAO II.-t, mert

ha a stadionok nem tudják fenntartani magukat , akkor az egész nem ér semmit.

Szerinte fontos, hogy egy sportlétesítmény kereskedelmi bevételeiből tartsa fenn magát.

Márpedig, ha bevezetik a TAO II-t, úgy a létesítmények nem a saját gazdasági tevékenységükből, a sportesemények jegybevételeiből, a létesítmények bérbeadásból tartják majd fenn magukat, hanem az elkényelmesítő állami segítséggel.

Szabó Tünde megjegyezte, 2010-ben a kormány olyan lesújtó népegészségügyi helyzetben találta az országot, hogy elhatározták, a sportolást, az egészséges életmódot és az élsportot kiemelten támogatják majd. Aminek szerinte meg is lett az eredménye,

a TAO bevezetése óta a látványsportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, de ettől függetlenül az előttük álló időszak egyik legfontosabb feladatának, a szabadidősportok fokozott támogatását tarja.

Bezzeg Ausztria

Érdemes azonban annak is utánanézni, más európai országokban hogyan gondolkodnak a tömegsportról. Ne menjünk messzire, csak ide a szomszédba, Ausztriába, ahol például úgy tűnik, a népegészségügyet nem stadionépítésekkel próbálják meg jobbá tenni. Itthon a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Császár-Komjádi uszoda is 1800 ft-ért ad egy felnőtt belépőt.

Ezért úszhatunk az 50, vagy 25 méteres medencében és kapunk egy kis szekrényt, amibe bele tudjuk gyűrni a ruháinkat. A Hajós Alfréd uszodában a szekrény zárásához elengedhetetlen lakatot csak egy 1000 forintos bankóért cserébe adja oda a kabinos. Két 500-as, vagy egy kétezres már nem jó, azt nem fogadják el, így ha nincs ezres, akkor nincs fürdőzés sem…

Bécsben a város zöldövezetében fekvő hütteldorfi uszodában a felnőtt belépő 13:00-ig 4.30 euró (1300 forint), délután egy kicsit drágább, de nem megy 1700 forint fölé. Az ár tartalmazza az élmény-medence, a csúszdák, a szauna használatát, de pihenhetünk egy hatalmas zöld területen – utóbbi a Hajósban is benne van a jegyárban. Az öltöző kulturált, a zuhanyzóban mindig van meleg víz és nem kell három másodpercenként újra megnyomni a gombot, hogy az ki is jöjjön a csapból.

A legnagyobb különbség a havi bérletek árában van. Amíg a bécsi uszodában egy havi bérlet, korlátlan használattal 22 euró, vagyis 6800 forint, addig itthon 15300 forint a tíz alkalmas kártya.

Mázsár Tamás

Ajánlott videó

Olvasói sztorik