Közélet

4 módszer, amivel meg lehetne állítani a menekültválságot

Európa lassan ráébredt arra, hogy a menekültválsággal valamit kellene már kezdeni. Nem voltunk gyorsak, kellett majdnem fél év, mire idáig eljutottunk. Persze valamit eddig is kezdtük: lezártuk a határokat és befogadandó menekültek tízezrein vitatkoztunk, miközben százezrek érkeztek.

Londonban csütörtökön tartják a Supporting Syria nevű segélykonferenciát. Itt végre intézményesen is kimondják, hogy a szír polgárháború a világ egyik legdurvább humanitárius válsága, és dollármilliárdokat kell ráköltenie a Nyugatnak ahhoz, hogy meg tudjuk oldani.

Ezzel persze több probléma is van. Egyrészt kevés az esélye, hogy a Nyugat hajlandó lenne annyi pénzt adni Szíriának, amennyire szükség van. Pedig megérné, ha távol akarjuk tartani a menekülteket, hiszen az EU-n kívüli letelepítésük sokkal olcsóbb lenne, mint az EU-n belüli.

Másrészt pedig nem biztos, hogy a pénz egyedül elég lesz.

Ha azt gondoljuk, hogy Európában kemény a helyzet a menekültválság kezdete óta, akkor érdemes megnézni, hogy mi van Európán kívül. A török helyzet még nem is annyira durva, bár a nyolcvanmilliós Törökországban is kétszer annyi, majdnem három millió menekült él összesen, mint a hatszor ekkora Európai Unióban.

Ennél sokkal durvább a helyzet a mostanra tízmilliós Jordániában és a 4,5 milliós Libanonban. Nekik majdnem ugyanannyi menekültet kell eltartaniuk, mint a törököknek.

Elég!

Annyira durva a helyzet, hogy Abdullah jordán király már ki is akadt. Azt mondta, ha a Nyugat nem fogja fel a helyzet súlyát, és hogy mekkora szükség van a 4,6 millió szíriai menekült tömeges betelepítésére, akkor Jordánia nem fogja bírni a terhelést. A menekültválság így is elképesztő súlyokat rak a jordániai egészségügyi és oktatási rendszerre.

Csak ebben az országban hatszázezer szíriai menekült él. Ők a regisztráltak. A kormány szerint még egymillióan vannak, akik nem regisztráltak menekültként. Csak, hogy értsük, milyen lehet ez. Magyarországon a menekültválság csúcsán sem volt több menekült egyszerre kétszázezernél. Jordániában, ami egy hasonló méretű ország, ennek a tízszerese lakik, arra várva, hogy elindulhasson nyugatra.

Jordániában mostanra komplett menekülvárosok nőttek ki a semmiből a sivatagban. A helyzet tényleg a kezelhetetlenség határán mozog. Pedig kezelni egyébként lehetne. A Guardiannak van is rögtön négy ötlete, hogyan.

Fotó: AFP / Khalil Mazraawi
Fotó: AFP / Khalil Mazraawi

Tömeges betelepítés

Persze ebből esélytelen, hogy bármi megvalósuljon, annyira rettegnek már a menekültektől az európai vezetők. Pedig a tömeges betelepítés nem lenne hülyeség, hiszen

úgysem tudjuk elérni, hogy ne jöjjenek.

Akkor legalább azt érjük el, hogy úgy jöjjenek, ahogy mi szeretnénk. Egyébként megállítani tényleg nem tudjuk őket, és nem csak azért, mert Európa gyenge lenne. Sem fizikai, sem jogi eszközeink nincsenek rá.

Akkor ellenben, ha a menekültek azt remélnék, hogy van reális lehetőségük a betelepítésre, valószínűleg nem indulnának el. Amikor Kanada bejelentette, hogy befogadnak 25 ezer menekültet, az ENSZ helyi vezetője szerint érezhetően kevesebben indultak el illegálisan Görögország felé. Azt egyébként a Guardian is megjegyzi, hogy ezt egyszer már sikerült minden probléma nélkül megoldani. Az Egyesült Államok a vietnami háború után 800 ezer embert fogadott be az 1,3 millió indokínaiból, akiket az északi féltekén telepítettek le.

Egységes menekültjogi szabályozás

De ehhez az is kellene, hogy az EU-nak végre egységes legyen a menekültjogi hozzáállása. Az oké, hogy mindenki betartja az 1951-es ENSZ Menekültjogi Egyezményt (úgy ahogy, Magyarország például kevésbé), amely szerint mindenkinek menedéket kell adnia a menekülteknek. De a szabályozás, hogy hogyan, és mennyinek, már országonként változik.

Mondjuk arra is kevés esély van, hogy ez megvalósuljon. Először is azért, mert újra előkerülne a kvótarendszer vitája. Nem lehet egységes szabályozást kialakítani úgy, hogy az Unió országainak fele nem hajlandó semmilyen terhet vállalni az ügy érdekében.

Valamit kezdeni kellene az afgánokkal és irakiakkal is

Mert nem csak szírek érkeznek Európába. Ha a szíreket sikerülne is megállítani, az afgánok és irakiak tömege még mindig a legnagyobb Európába irányuló népvándorlás lenne a második világháború óta.

Ráadásul még azt sem mondhatjuk, hogy nekik nincs ugyanannyi joguk Európába jönni, mint a szíreknek. Irak és Afganisztán majdnem annyira szar és működésképtelen helyek, mint Szíria, és a Nyugatnak ugyanakkora felelőssége van abban, hogy ilyen helyek lettek.

Rá kéne venni az Öböl-menti országokat, hogy tegyenek végre valamit

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok legalább annyira érdekeltek a szíriai polgárháború lezárásában, mint a Nyugat. Csak sokkal kevesebbet tesznek érte. Az viszont biztos, hogy ha az Egyesült Államok kicsit bevetné magát, meg lehetne győzni a gazdag arab országokat is, hogy fogadjanak be több menekültet. Még úgy is, hogy egyébként szaúdinak sem jó mostanában lenni, mert az országot megviselik az alacsony olajárak.
Persze ehhez a négy ötlethez ismét csak politikai bátorság kéne, ebből pedig épp deficit van Európában.

Ennek hiányában az marad, hogy adunk némi pénzt Szíriának, a menekültek pedig jönnek majd tovább.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik