„Vannak olyan felmérések, amelyek szerint Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a vállalkozások 20 százaléka használja már valamilyen mértékben a felhőszolgáltatásokat – például infrastruktúra vagy üzleti funkcionalitás oldalról. Idehaza ez az arány körülbelül 8 százalékra becsülhető. Látható a fejlődés, de még mindig jelentős az elmaradás annak ellenére, hogy a legmodernebb technológiák Magyarországon és Magyarországról is elérhetőek” – mondta a 24.hu-nak Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatóság vezetője.
Ezek a megoldások már idehaza sem számítanak teljesen idegen fogalomnak, hiszen magánemberként – lakossági, felhasználói oldalon – napi szinten használjuk a cloud szolgáltatásokat. Például a levelezés, a közösségi oldalak, a telefonadatok internetre való felmásolása vagy a fotók megosztása is a „felhőkben” történik. Vállalati oldalon viszont az látható, hogy az ügyvezetők, döntéshozók, IT-vezetők többsége még keresi a helyét a felhőalapú megközelítésnek.
A felhő nem cél, hanem eszköz
A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos cég szinte kötelező lépésként éli meg a cloud-alapú szolgáltatások bevezetését. Úgy gondolkodnak, hogyha mindenki ezeket a megoldásokat használja, akkor ebből a trendből ők sem maradhatnak ki. Itt azonban megfelelő szakértői, szolgáltatói támogatás nélkül könnyen hibázhatnak, és olyan formában vezethetik be az új szolgáltatásokat, amelyek mégsem váltják be a hozzáfűzött reményeket.
„A vállalatok a gazdaság különböző szegmenseiben tevékenykednek, ezért IT-rendszereik is eltérőek. Ebből következően nem lehet tipizálni, hogy mely elemeket célszerű az informatikai rendszereikből a felhőbe költöztetni. Viszont minden cégnél meg lehet találni ezen belül azt a területet, melyet érdemes cloud-alapú technológiával működtetni” – mondta Marton László. Szerinte a hazai lemaradás oka elsősorban a bizalomhiányra vezethető vissza, ami részben összefügg az edukáció elégtelenségével.
Úgy gondolom, hogy az egész informatika egy bizalom-biznisz, és kiemelt szerepe van – szolgáltatói oldalon is – az edukációnak.
„Ahhoz, hogy jó megoldások szülessenek, első körben nagyon fontos, hogy az ügyfelek bizalmát elnyerjük. Sokan félnek például attól, hogy a felhőkben nem lesznek biztonságban az adataik, miközben azzal nem számolnak, hogy információbiztonsági szempontból sokkal nagyobb kockázatot jelenthet a saját munkatársaik által okozott kár. A célunk, hogy ezeket a tévhiteket le tudjuk bontani. A felhőszolgáltatások alkalmazása szerintem is ma már kötelező lépés, hiszen enélkül az adott társaság más területekről vesz el erőforrásokat, valós tőkét és szakértelmet” – fejtette ki a szakember.
Más a nagyvállalatok és a kkv-k indíttatása
2008 után, a megváltozott gazdasági helyzetet követően jellemző, hogy a kisebb cégek forráshiánnyal küzdenek. Gyakori probléma, hogy a vállalkozásoknak a piacon maradáshoz és a piacszerzéshez ugyan szükségük lenne nagyobb IT-beruházásokra, de ezeket nem tudják finanszírozni. Ebben jelenthetnek egyfajta tőkepótlást a felhőszolgáltatások és az újfajta infokommunikációs trendek, mivel a bérelhető informatikán keresztül (beruházás nélkül, kiszámítható havi költségekkel) ma már a kkv-k számára is elérhető a legmodernebb technológia. A nagyobb cégek esetében viszont teljesen más az indíttatás.
A nagyvállalatok üzleti funkcionalitást keresnek, és bizonyos funkcionalitásokat szinte kötelező jelleggel ma már csak a felhőben tudnak elképzelni. A költségek és az üzemeltetés szempontjából ugyanis ezek sokkal hatékonyabb megoldásnak számítanak. A cégméret alapján tehát teljesen más trendek láthatóak, de azt gondolom, hogy ez a két különböző irány végül egy azonos platformon fog összeérni – véli az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatóság vezetője.
