A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) továbbra is jobban bízik a magyar gazdaságban, mint az Európai Bizottság – mondta az MTI-nek hétfőn Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.
Az OECD legfrissebb prognózisában csak minimálisan változtatott az előző, júniusi magyar előrejelzésén. A most megjelent kiadványban a szervezet a kormány előrejelzésével szinte majdnem megegyező, 3 százalékos gazdasági növekedést vár 2015-re, ami 0,9 százalékponttal magasabb a tavaly novemberben kiadott várakozásnál, miközben az Európai Bizottság 2,9 százalékkal számol. Jövőre 2,4 százalékos gazdasági bővülést vár az OECD, ami szintén magasabb – 0,7 százalékponttal – a tavaly novemberi előrejelzésnél, Brüsszel viszont csak 2,2 százalékot jelez előre a kormány 2,5 százalékával szemben. Az OECD és a kormány szerint a magyar gazdaság 2017-ben már újra erőteljesen, 3,1 százalékkal növekedhet, az Európai Bizottság viszont 2,5 százalékra számít.
Miért elehet ltérő a megítélésünk?
Cséfalvay Zoltán szerint az OECD és az Európai Bizottság eltérő prognózisa két tényezővel magyarázható. Az OECD egyrészt erősebb magyar külkereskedelmi dinamikával számol, mint az Európai Bizottság, másrészt pedig az uniós forrásoknál most van a ciklusváltás a 2007-ról 2013-ig tartó időszak és a 2014-től 2020-ig tartó periódus között. A lassuló időszak Magyarországon alapvetően az infrastrukturális beruházások ütemét érinti – tette hozzá a nagykövet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD sikerként könyveli el a külső kitettség csökkentését, s azt, hogy a magyar gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad, de a nettó export hatása is erősödik az előrejelzési időszakban, részben a javuló cserearánynak köszönhetően. A devizahiteles szerződések után járó pénzvisszatérítések, illetve az alacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés jótékonyan hat a belső fogyasztásra, amelyet a költségvetési és monetáris politika is támogatott.
Csak minimális eltérés van a kormány elképzeléséhez képest
A szervezet szerint a hazai fogyasztást jövőre tovább erősíti a csökkenő munkanélküliség, amelyben a közfoglalkoztatás mellett már a magánbefektetők is szerepet játszanak, valamint az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs is.
Az OECD prognózisa szerint a teljes előrejelzési időhorizonton a magyar export továbbra is dinamikusan bővül, részben a német vállalatokkal való erős termelési kapcsolatok, részben az eurózóna gazdasági növekedésének erősödése miatt, ami tovább növeli a folyó fizetési mérleg többletet.
Az idei, illetve a jövő évre is 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol az OECD, ami alig tér el a kormány 2,4 százalékától. Az előrejelzési időhorizonton az államháztartási hiány csökkenésével számolnak. Bár erre az évre a GDP-arányos államadósság minimális növekedését várják, az OECD szerint jövőre egy dinamikusan csökkenő államadósság pályára állhat át ország.
Különösen értékes
A változatlan magyar előrejelzési számok azért is értékelhetők pozitívan, mert a világgazdaság egészben a rendkívül támogató monetáris politika és a költségvetési konszolidációk ellenére sem sikerült a sebességváltás, az OECD a globális gazdasági kilátásokat ismét negatívan módosította – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
A bevándorlási hullámról az OECD megjegyzi, hogy a közvetlen, addicionális államháztartási ráfordítások egyelőre visszafogottak, és a többletkiadások elsősorban Németországban (0,25 százalék), Svédországban és Ausztriában jelentkezhetnek. Magyarország esetében a GDP 0,1 százalékával nőttek a kiadások a migránshelyzet miatt, ami fele az erre a célra elkülönített 60 milliárd forintnak.
Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy az OECD szerint egyelőre nem lehet megbecsülni a bevándorlási hullám munkaerőpiaci hatásait, mivel még túl sok az ismeretlen tényező, többek között a menedékkérelmek elbírálásának idejét, az integráció sikerességét és az érkezők képzettségét illetően. A szervezet egy korábbi tanulmányában azt jelezte, hogy a következő években sem fog enyhülni a migrációs hullám, s a menekültek integrációja hosszabb és nehezebb lehet, mint a hagyományos, legális gazdasági bevándorlók esetében.
