Hasonló áron vásárolták a panellakásokat vidéken, az ország két felén. Kelet-Magyarországon 128-, nyugaton 121 ezer Forintot adtak négyzetméterenként ezért a típusért. A fővárosban a pesti oldalon 157-, Budán 178 ezer Ft/m2 áron vásároltak. A téglaépítésű lakások Nyugat-Magyarországon 175ezer Ft/m2 áron keltek el, keleten 163 eFt/m2 volt az ár. A fővárosban a budai oldalon 300 ezer fölé ment a tégla lakások négyzetméterenkénti ára, de a belváros sem sokkal maradt el 293 eFt/m2-rel. Pesten 208 ezres volt a novemberi átlag.
Új építésű lakásból ismét csekély volt a forgalom, a legmagasabb arány Nyugat-Magyarországon mutatkozott ebben a minőségi kategóriában 5%-kal. A „nagyon jó” minősítést kapott ingatlanból Pest Megyében vettek a legnagyobb arányban, itt a forgalom 40%-a volt ilyen, míg a legkisebb arányban ebből az ország nyugati felén vettek 22%-kal. Felújítandó ingatlant az ország minden vizsgált pontján csupán 5-6%-ban vásároltak.
A főváros kerületeinek népszerűségi versenyében a XIII. és a XIV. kerületek szinte holtversenyben vezetnek. Ez annyit jelent, hogy a Duna House irodáiba betérő vásárolni szándékozók 16,5-a megjelölte valamelyiket, mint lehetséges lokációt. Nem sokkal maradt el a XI. kerület 15,5 %-kal és a jó fogás reményében a II. kerület is kedvelt célpont lett, novemberben 14%-ot ért el. Budapest déli régiói a legkevésbé keresettek, itt kerületenként legfeljebb 4% volt az érdeklődés aránya.
Vidéken 18% volt az árlevitel és az alku összértéke a házak esetében, ugyanez Budapesten alacsonyabb volt valamelyest 14%-kal. A panellakások jól árazhatók, itt átlagban csak 3%-ot kellett csökkenteni az eredetileg elképzelt árból, viszont a vásárlók ennél a típusnál is szeretnek 6-7 %-ot alkudni. A téglaépítésű lakásoknál 4% volt az irányár csökkentési átlag, de a vevők itt is 6-7%-ot alkudtak tovább.
Régen volt rá példa, hogy a legnagyobb vásárlói réteg nem az elsőlakás vásárlóké, hanem a befektetőké lett volna. Novemberben a fővárosban most ezt történt, ugyanis 33%-ban ők voltak a legtöbben és 31% jutott az elsőlakás vásárlóknak. A befektetők Budapesten átlag 15,5 millió Forintot költöttek ingatlanonként. Vidéken a megszokott sorrend mutatkozott, vagyis minden harmadik vevő elsőlakás vásárló volt, akik 9 milliós átlagon vásároltak, és minden negyedik befektető, akik ebben a hónapban 8 milliót költöttek átlagban. Budapesten durván minden 10 lakásból 4-et azért adtak el, mert szeretnének nagyobb ingatlanba költözni. A fővárosban 30% volt az örökölt ingatlanjukat értékesítők aránya, akik ezzel az eladással átlag 10,7 milliós vagyonra tettek szert. Vidéken kevesebb bevételük volt az örökösöknek, itt 6,5 millió lett a novemberi átlag, viszont 38%-kal a legnagyobb csoport volt az övék. Itt minden negyedik eladó szeretne nagyobb lakást, amelytől megváltak 63 m2 volt átlagban, a vevői oldalon pedig közel 120 m2-est vettek.
Vidéken 16%-kal kevesebben vásároltak 60 négyzetméternél kisebb lakást, mint egy évvel ezelőtt. Nőtt helyette a nagyobbaké: a 60-80 közötti méretben 6%-kal, a 80-100 m2 közöttieké pedig 10%-kal. Dupla annyi 160 négyzetméter fölötti lakást vásároltak idén novemberben a tavalyival szemben, de arányuk így is csekély, mindössze 4% volt. Árkategóriájában minden második megvett lakás 5-10 millió Ft közé esett. Budán nagyjából ugyanez a kép, a 20-40 m2 közöttiek 21%-ról 14%-ra estek a két hónap viszonylatában, a 40-60 közöttiek 36-ról 30-ra, miközben nőtt az ennél nagyobb méretkategóriák aránya. A pesti oldalon már vegyesebb a kép, itt a népszerű 40-60 m2 közöttiek szinte alig változtak (43%), de csökkent a kisebb és a valamivel nagyobb lakások aránya is a 80-120 négyzetméter közöttiek javára.
