Meglepő, de nem csak az a lényeg, hogy ma este Párizsban melyik másik három válogatottat sorsolják a magyar mellé az egyes, a kettes és a négyes kalapból, hanem az sem mellékes, melyik csoportba kerülünk ezzel.
Sebastian Wolsing a scrobd.com oldalon tett közzé egy tanulmányt, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság létszámnövelésével, azaz a 16 csapatról 24-re duzzasztott mezőnnyel nyilvánvalóan nem szimmetrikus a rendszer, így borulnak az egyenlő feltételek.
Állításának alapvetése az, hogy míg a 16-os, vagy a 32-es vb-lebonyolítási rendszerben a csoport elsők és másodikok jutnak tovább és az elsők minden esetben egy másik csoport második helyezettjével játszanak, addig a 24-es rendszerben a legjobb négy csoportharmadik is továbbjut, így borulnak az egyenlő feltételek.
Hogy jön ez ki? Azt, hogy melyik továbbjutó kivel játszik a kieséses szakaszban, azt a szabálykönyv előre meghatározza. Így állnak össze a párok az első kieséses körben:
Az A, B,C és D csoport győztesei csoportharmadikokkal játszanak, az E és F nyertese csoportmásodikkal, ami, ha elfogadjuk, hogy a csoportok végeredménye alapvetően tükrözi a pillanatnyi formát és erőviszonyokat, úgy mindenképpen hátrány.
De nincs még vége, mert, az A, B C és F-csoport másodikjai úgy szint másodikokkal mérkőznek meg, ellenben a D és az E másodikja csoportgyőztessel játszik.
A Wolsing-tanulmányt a 444.hu szúrta ki és megnézték, azokon a világbajnokságokon, ahol 24 csapatos lebonyolítási rendszer volt – 1986, 1990, 1994 -, melyik csapat meddig jutott az E-csoportból.
Nos, a sporttörténelem azt mutatja, a tanulmány helyes következtetést vont le az E-csoport hátrányos helyzetével kapcsolatban, mert onnan a csapatok kettő kivétellel az egyenes kieséses szakasz első meccsén kiestek. A kivételt a kor legszűkebb vb-elitjébe tartozó NSZK-t és az olasz válogatott szolgálja, amelyek innen is döntőbe jutotta, de győzni egyik sem tudott ekkor.