Poszt ITT

A muszlimokat értem, amit nem értek, az a baloldal

Farkas Attila Márton
Farkas Attila Márton

Bölcsész. 2016. 11. 01. 18:56

A muszlimokat megértem. Ők ott, mi itt, mint ezervalahányszáz éve szinte mindig és mindenhol, kábé Gebel al Tarik, illetve Martell Károly óta. Ez korrekt. A lényeg, hogy ki éli túl. (Ahogy a tendenciákat elnézem, nem mi.)

Az áttérteket, az ún. behódoltakat is megértem, mert kell a romantikus Nyugat-gyűlölet, vagy épp a vakhit, az “igazi” vallásosság, amit a dekadens és világias kultúránk képtelen a gyengébb intellektusú útkeresőknek megadni. Innen, ebből az alomból kerülnek ki azok is, akik a 70-es években még a RAF-hoz vagy a Vörös Brigádokhoz csatlakoztak volna, de mivel az a világmegváltás kifújt és mára csak egyetlen erőszakos megváltást ígérő tan maradt, hát ide, az iszlámhoz sodródik minden olyan figura, aki bár a Koránt se olvassa, de nagyon nem tud mit kezdeni magával, amiért is szeretné felrobbantani ezt a mocsok világot.

Szóval őket még megértem. Ellenben azokat a mecsetekért és burkiniért tüntető, nem behódolt nyugatiakat (baloldaliakat és liberálisokat) már nehezebb értelmezni, akik nem akarják felrobbantani a világot, de még a Közel-Keletre se utazgatnak lefejezgetni. Persze mindenki úgy lesz öngyilkos, ahogy akar, nem kivétel ezalól a nyugati baloldal sem.

Ott egy burki, ni

Magát a burkini-vitát most hagyjuk. Egyrészt tőlem mindenki azt hord, amit akar, legyen az akár náci egyenruha, az amúgy is csak egy Hugo Boss-öltöny. Másrészt, ha a burkini egy kialakulóban lévő ellentársadalom jelképe, az meg olyan kérdés, ami nem tudható le egy rövid szarkasztikus cikkel. Így nem is annyira a burkini problematikáról, inkább a kulturális baloldaliság természetéről ejtenék pár szót.

A világnak ezen a fertályán sokáig az volt a baj, hogy a hímsoviniszta kultúra jól felöltöztette a nőt, mert birtokolta és elnyomta. Most meg az a baj, hogy ugyanez a hímsoviniszta kultúra le akarja vetkőztetni, mert birtokolja és elnyomja.

Főleg egy kulturális és etnikai kisebbséghez tartozó nőt, tehát még nacionalizmus és imperializmus is van a vetkőztetésben. Persze abban még lenne logika, hogy mindig az ellen kell lázadni, amit a hatalom és annak szolgatársadalma erőltet. Ha öltöztet, hát vetkőzni kell, ha meg vetkőztet, öltözni. Csakhogy itt nem erről van szó.

A burkini mellett kiálló politikailag korrekt kulturális baloldal alapállítása az iszlámmal kapcsolatban, hogy a kultúrák egyenlők. És ha egy kulturális csoportot elnyomnak, hát annak jogaiért ki kell állni. Így többek közt mecsetért, burkiniért. Szép gesztus. Gondolom, ha úgy hozná az élet, a keresztény templomokért vagy a keresztviselés jogáért is ugyanígy tüntetnének.

Egyenlők és egyenlőbbek

A kérdés inkább az, hogy ha minden kultúra egyenlő, akkor miért akarnak kiverni a saját kultúrámból? Miért kellene nekem változtatni nyugati, közép-kelet európai és magyar szokásaimon, gondolkodásmódomon, hagyományaimon? Minden kultúra egyenlő, de vannak egyenlőbbek?

Ha egy kolléganőnek bókolok, az már lehet szexuális zaklatás. Ha vágott virágot veszek a nőnek, vagy előreengedem az ajtónál, vagy azt mondom, hogy „husikám”, az macsó kulturális elnyomás. Amikor pedig a férfi ráfekszik a nőre, annál elnyomóbb aktus nincs is széles e világon – már ha fehér bennszülött teszi. De ha Afganisztánban vagy Afrika valamely bugyrában megölnek egy nőt, mert mobiltelefonja van, esetleg megerőszakolták „kihívó viselkedése” miatt, az csak helyi hagyomány, mi több, kirívó eset, nem szabad általánosítani, itt is erőszakolnak nőket a fehérek.

Amikor a jobboldal a szinglihordázik meg a keresztény családmodellt reklámozza, az behatolás a magánéletbe, az intim szférába. De amikor megmondják nekem, hogy náci vagyok, ha nem értem, hogy elnyomás, amikor kevesebbet mosogatok otthon, és birtoklás, ha ráteszem a csajom combjára a kezem, az a demokrácia netovábbja.

Mindenhogy náci vagy

Ha a melegfelvonulás nem a te ízlésvilágod, s ezt netalán le is írod, vagy ha ellene vagy a női kvótának, náci vagy. De akkor is náci vagy, ha azt hangoztatod, hogy a melegeket felakasztják azokon a helyeken, ahol az iszlám fundamentalizmus szervezi a társadalmat, a szabályokat be nem tartó, vagy csak épp pórul járt nőket meg megkövezik.

Ha a „nyugati”, „fehér”, „keresztény”, „hímsoviniszta” kultúráról van szó, akkor hirtelenjében elfogy a kulturális relativizmus. Sőt, már olyan vélemények is hallhatók, hogy míg a nyálcsorgató macsó a nőt nálunk vetkőzteti, hogy kitegye szőrös és izzadt szemei tapintásának, addig az iszlámban milyen fasza, hogy a nő teste a tisztelet tárgya.

Gyanítom, ha egy keresztény pap vagy konzervatív politikus mondaná a bikini ellen, hogy a nő nem árucikk, ne tegyük közszemlére, lenne felhördülés, hogy itt középkor van. (A valódi – és nem a politikai – korrektség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a képmutató hazai jobboldal is azokkal a felvilágosult eszmékkel, ezen belül a női jogokkal ágál az iszlám ellen, amit mélyen gyűlöl, és ha rajta múlna, ő vezetne be az iszlámhoz hasonló törvényeket.)

A nőket meg a különféle kisebbségeket azok akarata ellenére is felszabadító balosok mindig alkalmazták az önelnyomás érvét. Felvilágosítanak, hogy szüleidtől örökölt szokásaiddal, kulturális mintáiddal magadat is elnyomod, hiszen az áldozat azonosul az agresszorral, az elnyomott átveszi az elnyomó látásmódját. De majd ők felszabadítanak. Rád fekszik a pasi, vagy fogja a combodat, meg azt találja mondani, hogy husikám, az neked még talán tetszik is, mert fel se fogod, mennyire a macsó értékeknek rendelődsz alá.

Megmondják

Érdekes módon ez az átnevelő szándék a muszlimok kapcsán mintha alábbhagyna, vagy csak nagyon szőrmentén jelenne meg. A burkinisnek nem nagyon mondják, hogy te azzal, hogy még a vízben is ragaszkodsz az egész testedet elfedő öltözékhez, a szolgaságodhoz ragaszkodsz, mert hagyományaid börtönében aláveted magad a férfiuralomnak. Itt hirtelen az egyéni választás szabadsága kerül a középpontba: Azt vesz fel egy nő, amit akar, már megint a hatalom (ami férfi) akarja megmondani, hogy öltözzenek.

Az irritáló kettős mérce oka abban keresendő, hogy a baloldal feladta az osztályharcot. Már rég nem kell megváltoztatni a rendszert, mert a kapitalizmus legyőzhetetlennek bizonyult. A harc aztán ki lett szervezve az ún. kisebbségek és hátrányos helyzetűek – értsd azok, akik nem fehér férfi bennszülöttek – jogvédelmének mezejére. A fehér proli rég le van szarva, azt lehet cikizni büntetlenül. (Aztán csodálkoznak, hogy tömegével áramlanak a szélsőjobbhoz.) A tőke-munka antagonizmus is le van szarva, helyette az egyenlőség immáron csak azt jelenti, hogy a néger is lehet rabszolgatartó, a nő is lehet céges cápavámpír, a cigányból is lehet korrupt politikus, és így tovább, vagyis immáron bárki lehet szemétláda bőrszíntől és nemtől függetlenül, mert kvóta van rá. A kapitalista kizsákmányoló rendszer marad, sőt ettől még stabilabb, mint valaha.

Zombibaloldal

Marad a politikai korrektség, kulturális relativizmus, emberjogizmus. Na persze csak a kisebbségnek, elnyomottnak, diszkrimináltnak tekintett csoportok számára. Mert ha már a kapitalizmus marad, legalább a „fehér”, „keresztény”, „konzervatív” és persze „hímsoviniszta” világ dögöljön meg, akár kisebbségben van, akár többségben, akár előnyben, akár hátrányban.

Ennek fényében (vagy inkább árnyékában) lehet értelmezni a burkini vitát és a mecsetekhez való jog iránti harcos kiállást. Egy hagyomány csökevényes továbbélése ez, a kényszerképzetté fixálódott keresztényellenességé, meg antiimperializmusé, minthogy a balosok a 19-ik és a 20-ik században érzik magukat. Ez a fíling, az esztétikum, mint jobbereinknél a középkor.

A kulturális baloldal az elhalálozott klasszikus baloldal zombija.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.