szegény gyermek (szegénység)
Pénzügy

Folyamatosan javulnak a magyar szegénységi mutatók (nem)

24.hu
24.hu

2016. 11. 14. 12:12

Korábban a témában:

A szegénységi mutatók 2013 óta javulnak Magyarországon – mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az M1-en a Napi.hu tudósításában.

Ezt annak kapcsán mondta, hogy bejelentette a tévében: a kormány hamarosan mintegy 180-185 ezer család egyhavi tüzelőjét biztosíthatja az önkormányzatoknak adott támogatás útján.

Az önkormányzatok minden jogosult után két köbméternyi tűzifára pályázhattak, mondta. Több mint kétezer önkormányzat nyert, ezek pénzt kapnak, aztán saját hatáskörben dönthetnek arról, kinek mennyi tüzelőt juttatnak. Bár a pályázó települések száma évről évre nő, ez nem azt jelenti, hogy több lenne a rászoruló. Inkább arról van szó, hogy az önkormányzatok felismerték a lehetőséget, mondta.

A felismert lehetőségről

Kissé árnyalnánk az államtitkár úr szavait. A szegénységkutatások alapján Magyarországon a mélyszegénység nemhogy csökken, hanem folyamatosan nő. Az MTA szociológiai kutatása szerint, leszakadunk még a visegrádi országoktól is, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja, hogy ilyen mértékű legyen a leszakadás. Ráadásul, akinek nincs lakcíme, ma Magyarországon semmilyen támogatást nem kap.

A felmérések szerint, az utolsó négy évben például jelentősen emelkedett a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében.

Ahol csökkenés volt, azok eleve alacsony szegénységi kockázatú csoportokban élnek. Vagyis az érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élőket, a fővárosiakat, az egy- és kétgyermekeseket, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjait kevésbé fenyegeti, hogy szegénnyé váljanak.

Főként ennek köszönhető, hogy összességében – papíron – valóban csökkent a szegények aránya az uniós módszertan szerint. Míg 2009-ben és 2012-ben is a magyar népesség nagyjából kétötöde tartozott ebbe a körbe, addig 2014-ben már “csak” 35 százalékuk.

A szegénység a legkisebbeket érinti a leghátrányosabban. A KSH adatai szerint Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik. Ezeknek a gyerekeknek sokszor csak álom az, ami nekünk természetes.

A szociális ellátórendszer is csúcs

Balog Zoltán emberminiszter a szociális munka napján azt mondta, hogy a magyar szociális rendszer az egyik legjobb Európában.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetnénk, hogy a kormány legutóbb tavaly márciusban alakította át a szociális ellátórendszert – lényegében az önkormányzatokra bízva a fenntartást. Megszüntették a központi lakhatási és adósságrendezési támogatást. A rendszeres szociális segélyt sokkal kevesebben kaphatják meg. Különösen a nyugdíj előtt álló, nagyjából 17-18 ezer főnek egyedüli esélyként maradt a közmunka, amit kötelező elvállalniuk, ha valamilyen bevételhez akarnak jutni. Az álláskeresési járadékot kilenc hónapról háromra rövidítették, ennyi idő alatt, aki akar se tud munkát találni. Főként, ha önhibáján kívül hajléktalanná vált.

Emlékeztetnénk arra is, hogy a nyugdíjrendszer 2012-es átalakításakor a kormány néhány tollvonással egy csomó megváltozott munkaképességűt kiszórt a támogatottak köréből. Az ellátottak 2012 és 2015 között 190 ezer fővel lettek kevesebben, népességen belüli arányuk 29,1 százalékról 27,9 százalékra módosult annak ellenére, hogy közben az öregségi nyugdíjasok száma nőtt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.