Various superfoods on black background
Élet-Stílus

Mindenképpen olvasd el ezt a cikket, mielőtt egy vagyont költenél avokádóra vagy chia magra

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 09. 03. 13:30

Korábban a témában:

Nem kell ma már túl sokáig pörgetnünk az Instagramot vagy a Facebookot, esetleg a női magazinok oldalait ahhoz, hogy valamilyen úgynevezett superfoodra bukkanjunk. Csak az avokádó szóra több, mint százezer bejegyzést dob ki az Instagram, de goji bogyóból és gránátalmából sincs hiány ugyanitt. Alig van napjainkban olyan húszas, harmincas nő vagy férfi, aki ki tudná vonni magát a kajahype hatása alól.

De vajon tényleg megérdemlik ezek az élelmiszerek a szuperlatívuszokat?

Az alább felsorolt táplálékok természetesen egészségesek, ám azt a tévhitet célszerű eloszlatni, hogy önmagukban ezektől lesz jó egy étrend, illetve akinek ezekre nincs pénze, az nem tud egészségesen táplálkozni

– szögezi le Vági Zsolt táplálkozáskutató, a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet igazgatója.

Hozzátéve, hogy sokkal többet ér, ha csökkentjük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságát, kevesebb zsíros húst, cukros kényelmi terméket eszünk, mint ha ezek közé beékelünk egy-egy felkapott nyersanyagot. Valamint az étrend egészségvédő hatása csak sok mozgás, helyes életmód mellett érvényesül.

Chia: ha omega-3, akkor már inkább hal

Nutritious chia seeds on a wooden spoon
Fotó: Thinkstock

Az aztékok ősi kincseként is emlegetett chia mag az utóbbi időben elképesztően felkapott lett. Napi egy chia-recept biztosan szembe jön velünk, ha akarjuk, ha nem. Az ősi kultúrák energiabombaként használták, a vadászok Snickers szelete volt i.e 3500-ban. A legtöbb cikk azt emeli ki a maggal kapcsolatban, hogy 5-8-szor több benne az omega-3 zsírsav, mint a tengeri halakban.

Nos, ez így is van, csakhogy van itt egy másik dolog is, amit viszont szívesen elhallgatnak – mondja Vági Zsolt.

Tény, hogy nagyon tömény tápanyag-sűrűségű ez a mag, nagyon sok jótékony zsírsavat, szénhidrátot és fehérjét is tartalmaz, tehát tényleg tud energialöketet adni a szervezetnek, és nem hazugság az sem, hogy rengeteg omega-3 zsírsavat tartalmaz. Ám ez utóbbi sajnos nem sokat tud tenni az egészségünk érdekében, mivel a növényi eredetű omega-3 zsírsav (ALA) nem járul hozzá olyan mértékben a szív-érrendszeri betegségek megelőzéséhez, mint például a tengeri halakban található omega-3 zsírsavak, az EPA és DHA.

Vagyis, ha nem vagyunk vegetáriánusok, és/vagy nem vagyunk kifejezetten oda a chia magért, akkor

jobban járunk, ha inkább tengeri halakra költjük a pénzünket.

Ami pedig a fehérjét illeti, a lenmag és a kendermag is legalább ilyen egészséges és remek fehérjeforrás. Bár olcsónak utóbbit sem lehet nevezni, egy 250 grammos csomag kb. 2000 forint.

Avokádó: nagyobb biznisz, mint a kokacserje

Avocado on chopping block on marble background
Fotó: Thinkstock

Mexikóban őshonos, semleges ízű zöld fényes külsejű, éretten ráncos körte formájú gyümölcs. Eddig a leírás. Ha az avokádó esetében is azt gondolnánk, e zöld, nagymagú gyümölcs maga a halhatatlanság esszenciája, ami megvéd többek között a szívrohamtól, tévedünk.

A hidegen sajtolt növényi olajok többsége rendelkezik azzal a mennyiségű telítetlen zsírsavval, amivel az avokádó. Tehát épp annyi egészségvédő funkciója van például a mákolajnak, a dióolajnak, a tökmagolajnak vagy a kukoricacsíra olajnak.

A dietetikus a nagy avokádóimádat környezetre gyakorolt hatására is figyelmeztet. A helyzet ugyanis az, hogy

a túlfogyasztás következményeként Mexikóban és Dél-Amerika egyes részein konkrétan erdőket irtanak ki azért, hogy a helyükre ültetvényeket telepíthessenek. Egyes drogbárók pedig a kokacserje helyett rákaptak az avokádóra, mert úgy tűnik, abban több a pénz. 

Új-Zélandon pedig tombol az avokádóbűnözés. Egyre divatosabb lett ugyanis a gyümölcs, csak tavaly, több mint 90 ezer új háztartás kezdte el rendszeresen vásárolni. A főként exportra termelő ültetvények pedig képtelenek tartani a lépést a gyorsan növekvő belső kereslettel.

Mindemellett az sem elhanyagolható körülmény, hogy a több ezer kilométert utaztatott, éretlenül szüretelt avokádó már nem tartalmaz annyi tápanyagot, mint az éretten leszedett.

Minden jó, ami bogyós

red pomegranate fruits on a white vintage background
Fotó: Thinkstock

A gránátalmához is – az avokádóhoz hasonlóan – borsos áron lehet hozzájutni itthon, a nagyobb áruházakban 500 forintért árulják darabját. Hogy tele van antioxidánsokkal, és az élénk piros színért felelős polifenol vegyületekkel, az nem kérdés, de akkor már azt is érdemes tudni, hogy a mi éghajlatunkon megtermő más bogyós gyümölcsökben, meggyben, cseresznyében és piros szőlőben is legalább ennyi értékes antioxidáns és növényi színanyag van.

Bármelyikkel ki lehet váltani a gránátalmát, nem az a lényeg, hogy azt a déli gyümölcsöt együk, hanem hogy a színes gyümölcsökből minél többet fogyasszunk, lehetőleg napi 400-500 grammot.

Ráadásul az egyre fejlődő technológiának köszönhetően a gyorsfagyasztott termékek szinte a friss növényben megtalálható összes tápanyagot tartalmazzák. Egyszóval, ha már egészséges életmód, inkább vegyünk 500 forintból fél kiló fagyasztott meggyet, mint éretlenül leszüretelt gránátalmát.

Túlértékelt farkasbogyó

barberries near goji berries heap and wooden spoon, bowl with goji  on wooden background
Fotó: Thinkstock

A goji bogyó a kínai konyha kedvelt gyümölcse, régen gyógyszerként is használták. Felsorolhatatlanul hosszú a listája azoknak a kedvező hatásoknak, amiket a piros “mazsolának” tulajdonítanak. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban kissé túlzásnak tartják a farkasbogyóként is emlegetett gyümölcs marketingjét.

Nem az a probléma, hogy rengeteg gyümölcsöt eszünk, de pont a goji bogyóban található tápanyagokat nem visszük be a szervezetünkbe, hanem az, hogy nem nagyon eszünk gyümölcs, semmilyet. Pedig az ajánlás, a 3-5 féle nyers gyümölcs és zöldség lenne, naponta 400-500 gramm mennyiségben. Bármilyen hagyományos típus megtenné, alma, szőlő, szilva, paprika stb.

– figyelmeztet Vági Zsolt.

Kókuszzsír: nem tesz csodát a csirkemellel

Coconut oil in a glass jar on a black
Fotó: Thinkstock

Egyfelől a környezetkárosító hatás – mint az avokadónál – ez esetben is jelentős, hiszen úgyszintén rengeteg fát vágnak ki azért, hogy ki tudják elégíteni a világ kókuszzsír igényét. Pusztítva ezzel számos főemlős élőhelyét. Másfelől, nem különbözik túl sokban a többi sütésre és főzésre is használható növényi olajtól. Természetesen nagyobb telített zsírsavtartalma jobban alkalmassá teszi a magas hőfokra hevítésre, de egészségvédő hatása elenyészik pl. az olívaolajétól – mondja a dietetikus.

Az olívaolaj, a földimogyoró étolaj, a szezámmag étolaj, a kukorica vagy a repceolaj épp ugyanolyan jó, de a leginkább egészségvédő étrend az, ha a kókuszzsírt és a fentieket vegyesen használjuk, és inkább összességében törekszünk mérsékelt finomítottolaj-használatra.

Quinoa: drága és pótolható

White quinoa seeds on a wooden background
Fotó: Thinkstock

Aki nem ismerné, a quinoa az inkák aranya. A burgonya és a kukorica mellett a harmadik legfontosabb alapanyag volt a környéken élők számára. Igénytelensége, jó fagytűrése, valamint az, hogy bírta a szárazságot, az erős napfényt és zavartalanul termett az Andok hegyeiben, sokak számára tette igen fontos és könnyen elérhető élelmiszerré. Az 1970-es évekig nem nagyon tudtak róla, de aztán egy bolíviai filozófusnak köszönhetően rákaptak.

Manapság egészséges köretként emlegetik, mert gluténmentes és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz. A siker tehát garantált, főleg, mivel az állítások mind igazak, valóban nagy a fehérjetartalma, könnyen emészthető és tartalmaz esszenciális aminosavakat.

Csupán egyetlen dolgot felejtünk el: a köles és hajdina is gluténmentes, lassan felszívódó és sok fehérje illetve rost van bennük. De ugyanez elmondható bármelyik teljes értékű gabonáról. 

Csak összehasonlításként: amíg 50 dkg köles háromszáz-négyszáz forint, addig a qunioa körülbelül kétezer forint.

+ egy kivétel: CÉKLA

beet roots and green leaves on wooden background.
Fotó: Thinkstock

Superfoodnak azért a céklát sem érdemes nevezni, de a szakemberek szerint ez a gyökérzöldség áll a legközelebb hozzá. A jótékony zsírsavakon kívül ugyanis szinte minden elvárásnak megfelel.

Ezen az égövön terem, tele van antioxidánsokkal és az élénk színe miatt polifenolokkal, be lehet építeni a mindennapi étrendbe, meg lehet inni a levét, salátában lehet reszelni, párolva is jó, ráadásul elérhető áron kapható

– magyarázza Vági.

Viszonylag nagy nitrittartalma tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást. Emellett nagyon sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így csökkenti bizonyos daganatok kialakulásának esélyét is.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind