Amikor 2013-ban a Buda-Cash, a vele kötelékben repülő másik öt vállalat, valamint Pintér Zoltán és Pál Gyula együtt mintegy 5,4 milliárd forint értékben apporttal tőkét emelt az Opimusban, a csapat egy legatyásodott, kétes hírnevű válallat összesen 68,42 százaléknyi részvénytulajdonára lett jogosult.
Az azóta Mészáros Lőrinc és a vele együttműködő cégek befolyása alá került Opimus (korábbi nevén Phylaxia) akkoriban a tőzsdén a vagyonelemeinek túlértékeléséről híresült el. A Buda-Cash beszállása előtti években az egykori szérumgyártót holdingcéggé átszervező menedzsment szakmányban dobálta ki a felesleges vagy veszteséges portfólióelemekt a cégből. A sorozatos átszervezések és racionalizálások eredményeként az Opimus Nyrt. alaptőkéje 2013-ban alig 2,23 milliárdra rúgott.
Sokatmondó, hogy az eredetileg egy szérumgyártóból kinőtt vállalatcsoport még a maradó kevés gyógyszeripari érdekeltségeinek egyikéről, a magyar kutatók szabadalma alapján diabéteszgyógyszert fejlesztő amerikai N-Gene-ről is azt mondta az Opimus-elnök Hudek Csaba egy tavalyi közgyűlésen, hogy szkeptikus azzal kapcsolatban, a cégből vajon mikor várható bevétel.
A 2010 elején még egyenként 80 forint felett forgó Opimus-részvények tőzsdei értéke 2013-ra 30 forint környékire csökkent. Egy közgyűlésen feltűnő kisbefektető pedig arról panaszkodott: a részvény soha nem fizetett osztalékot.
Bátor befektetők, még bátrabb Bánki
Nem meglepő tehát, hogy az apporttal egy időben lejegyezhető, 240 millió forint kibocsátási értékű részvénypakettért nem kapkodtak a kisbefektetők. Az összesen nyolcmillió darab részvény éppenhogy elkelt, összesen 8,9 milliót lettek volna hajlandók a korábbi befektetők lejegyezni. Az egyes vásárlók néhány millió, esetleg tizenvalahánymillió forintot reszkíroztak, két embert kivéve. Egyikük Buczi Miklós korábbi Opimus-vezérigazgató felesége volt, ő mintegy 74,5 millió forintot fektetett be ekkor a cégbe. Bucziék nyilván tudni véltek valamit, hiszen a családból még ketten vásároltak ekkor Opimusos papírokat.
Ez magánemberként meglepően sok.
Bánki ekkor lejegyzett 2,353 millió darab részvénye nem sokkal kevesebb az ugyanekkor Pintér Zoltán Buda-Cash-alapító nevére kerülő 3,335 milliónál; Pintér pedig sajtóértesülés szerint a legnagyobb Opimus-magántulajdonosok közé tartozott.
Egy, a magyar részvénypiacot jól ismerő pénzügyi befektető – aki a téma kényes volt miatt a neve elhallgatását kérte – kérdésünkre azt mondta, szerinte Bánki nem a saját pénzéből jegyzett részvényeket.
Csak a mesében van olyan, hogy a saját, keservesen megtakarított hetvenmillióját berakja akkor az Opimusba… amennyire én ezt a világot ismerem, ezek az emberek csak biztosra mennek, vagy nem a saját pénzüket fektetik be, és ilyen formában kapják meg.
Rapid vagyonosodás
De nemcsak az nem világos, hogy Bánki miért tartotta jó boltnak az Opimust, hanem az is, hogy honnan volt rá egyáltalán pénze. 2012-es vagyonnyilatkozata szerint összesen 40 millió forint körüli megtakarítása volt értékpapírban, készpénzben, a bankszámláján és követelésekben; a másik oldalon 11,2 millió forintos banki kölcsöntartozás áll. A 2014-es bevallása szerint már 79 millió forintnyi részvénye volt (noha nem tünteti fel, valószínűleg ennek a túlnyomó része Opimus-papír) és 50 millió forint más likvid megtakarítása. A banki tartozása viszont 10,2 millióra csökkent.
Bánkinak több kérdést tettünk fel emailben, a képviselő Fidesz sajtóosztályán keresztül mindössze ennyit válaszolt:
Az Ön által említett cégben valóban volt korábban részvényhányadom, ezen befektetésemet kizárólag piaci szempontok határozták meg. A cégben lévő érdekeltségemet a tavalyi év során egy harmadik cégnek értékesítettem. Pintér Zoltánt ismerem, ugyanakkor üzleti kapcsolatunk sosem volt.
Sportautók és bankszámlák
Ez azért lényeges, mert a gazdasági bizottság elnökének telefonszámát sajtóértesülés szerint megtalálták Pintér Zoltán Buda-Cash-alapító telefonjában. A Buda-Cash ügyében ma büntetőeljárás folyik többek között Pintér ellen.
Már több cikket írtunk az Opimus-részvények körüli furcsaságokról. Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy a ma Mészáros Lőrinc és a vele együttműködő cégek részvénycsomagjának nagy része eredetileg a Buda-Cash brókerház háza tájáról indult. Második részében pedig bemutattuk, hogy milyen kétes körülmények között menekítették ki a brókerház csődjét jelentő hatósági ellenőrzés előtti egy héten belül a vállalat 40 százalékos részvénycsomagját két, Buda-Cash-vezetőkhöz köthető offshore cégbe.
Kitértünk arra is, hogy két Buda-Cash-vezetőnél legalábbis megremegni látszott az ügyészség keze, Pintér Zoltánt fél évig meg sem gyanúsították a brókerház csalási ügyében, Pál Gyula igazgatót pedig sajtóértesülések szerint ki akarták venni a gyanúsítottak köréből. Egykor mind a ketten személyesen is Opimus-részvényesek voltak.
Azóta a 7,8 milliárdos alaptőkéjű Opimus átkerült Fidesz-közelbe, Pintér és Pál pedig a másik három igazgatóval együtt a vádlottak padján ül.
Annyi biztos, hogy Bánki Erik érti, miként mennek a dolgok ma Magyarországon. 2015 márciusi parlamenti felszólalásában a Buda-Cash ügyében arról beszélt:
sejtjük, hogy a pénz az arcátlan brókerek sportautóiban és külföldi bankszámláin lehet. Ám pont ezért és pont ebben a pillanatban tovább kell lépnünk, és le kell rendeznünk azt a kérdést, hogy ki fizeti a számlát. Sajnos, ismerjük a felszámolási eljárás útvesztőit, amely több hónapig, akár évekig elhúzódhat. Ezalatt az érintetteknek pont elég idejük lesz arra, hogy eltüntessék a bizonyítékokat, és a lopott pénzt megfelelő helyre menekítsék.
