Belföld

Tömegével olvadtak ki a jégből a döglött hattyúk

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 02. 11:59

Információnk szerint a madárinfluenza miatt akár ki is lőhetik a hattyúkat, de a hivatalos válasz az, hogy erre nincs jogszabályi felhatalmazás, és nem is cél a védett állatok pusztítása.
Korábban a témában:

Február második felében egy helyi horgász arról számolt be, hogy a muraszemenyei horgásztavak valóságos hattyútemetővé váltak. Az első elhullást a hónap közepén észlelte, majd napi szinten egyre több madár teteme hevert a környéken. Az esetet jelentette a helyi természetvédelmi hatóságnak, két nap múlva el is vittek egy tetemet – mondta el a 24.hu-nak.

Aztán csaknem két hétig nem történt semmi, a hatóság csak azután vonult ki, hogy az RTL Klubon lement egy riport az esetről. Akkor viszont 50 elpusztult hattyút szedtek össze.

Azóta nem láttak újabb tetemet a tóban, de élő hattyút sem, az olvadással a madarak szétszéledtek. A zord mínuszok idején ugyanis a madarak néhány tíz négyzetméterén, a tó jégmentesre “taposott” felületén zsúfolódtak össze – mondta a horgász.

Csendes gyilkos

Szomorú eset, de maga a hír nem ez. Hanem hogy a madárinfluenza továbbra is csendben gyilkol a vadonban, itt írtunk erről korábban, és arról is, hogy nincs “gyógymód”. Szakmai civil szervezetekkel folytatott háttérbeszélgetéseken pedig gyakran elhangzik, hogy a hatóság csak több nap késlekedéssel vonul ki a bejelentések nyomán, és igazán csak azoknál az eseteknél végzi példaszerűen feladatát, amelyeket a média felkap.

Sőt, egyesek már attól tartanak, a vírus megállítása érdekében egyes erősen fertőzött állományokra kiadhatják a kilövési engedélyt. Ez esetben elsősorban vízimadarakról, azon belül is főleg hattyúkról van szó.

Megkerestük a madárinfluenzában egyedüliként illetékes hivatalos szervet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH). Főleg a tetemek késedelmes begyűjtésére, a hattyúk esetleges kilövésére, a balatoni hattyúpopulációk állapotára és a vírus vadmadarak közt végzett pusztítására voltunk kíváncsiak. Kérdéseinkre írásban válaszoltak.

Ilyen jellegű védekezésre az Európai Unióban még nem volt példa, jogszabályi felhatalmazás sincs rá és nem is cél a madarak – különösen a nagy eszmei értékkel bíró védett madarak – kiirtása. A vadmadarak, bár csoportosan vándorolnak, az állománysűrűség nem olyan fokú, mint egy állattartó gazdaságban, így a vírus terjedése sem olyan intenzív az egyes egyedek között.

A hatóság nem tudott rámenni a jégre

Nincs előírás arra, hogy milyen időkorlátok közt kell reagálni a tetemek bejelentésére, ilyenkor az illetékes állat-egészségügyi hatóság “a lehető legrövidebb időn belül intézkedik”. Az intézkedés a tetemek begyűjtését és a NÉBIH referencia-laboratóriumába történő eljuttatását jelenti. Itt találja, hol lehet megtenni a bejelentéseket.

Ami a muraszemenyei esetet illeti, a hivatal gyakorlatilag megerősítette a fent leírtakat, és okát is adta.

A Zala megyei hatósághoz február közepén több bejelentés is érkezett, amit haladéktalanul kivizsgáltak. Egy tetemet be is gyűjtöttek, a többi azonban befagyott, elérhetetlen területen volt, nem lehetett őket biztonságosan megközelíteni.

“Mintegy egy hét elteltével, az olvadást követően”, február 24-én aztán összeszedték mind az 50 tetemet. Az elsőként begyűjtött hattyúban a vizsgálatok kimutatták a madárinfluenza vírusát, további öt elhullott madár vizsgálata jelenleg is folyik, az összes többi tetemet az előírásoknak megfelelően megsemmisítették.

Főleg a hattyúk hullanak

Magyarországon 2016 novemberének elejétől 14 megye 43 településén összesen 139 vadmadárban mutatták ki a madárinfluenza vírusát. A valóságban elhullott állatok száma ennél nyilvánvalóan lényegesen nagyobb, de a más európai országokban helyenként tapasztalt nagyobb, 50 egyed feletti elhullás hazánkban nem jellemző. Kivéve a muraszemenyei horgásztavaknál történteket.

Az elhullott állatok többsége, pontosan 100 madár hattyú volt. A Balaton környékén hat településről begyűjtött 25 vadmadárból mutatták ki a madárinfluenza vírusát, a bütykös hattyúkon túl volt közte nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik, tőkés réce és szárcsa is.

Megvédeni nem lehet őket, nincs bevált és a gyakorlatban alkalmazható módszer. Az egyetlen lehetőség – amit az országos főállatorvos az egész ország területére el is rendelt – a baromfik zártan tartása, fedett helyen történő etetése. Ez mind a házi, mind pedig a vadon élő madarakat védi a vírus terjedésétől.

Szívszorító videó egy madárinfluenzában haldokló hattyúról, a történetét itt olvashatja.

Csak reménykedhetünk

Nehéz megjósolni, mi lesz, ha megérkeznek a vándormadarak. Azok a vadmadarak, amelyek a betegséget átvészelik, változó időtartamra ugyan, de védettséget szereznek a madárinfluenza bizonyos szerotípusaival szemben.

Mást nem tehetünk, mint bízunk benne, hogy a délről mostanában visszatérő vándorok, amelyek esetlegesen megfertőződtek, mostanára vagy elhullottak, vagy átvészelték a fertőzést. Ennek következtében remélhetőleg jóval csekélyebb mértékben, vagy egyáltalán nem ürítik a madárinfluenza vírusát, de a betegség szórványos előfordulása nem zárható ki.

A vírus ugyanis a madarak tollaival, testváladékaival, ürülékével terjed. Egyértelműen utóbbi a legveszélyesebb, a vírust messze viheti a szél.

Kevéske jó hír a végére, hogy a házimadarak esetében a járvány jelentősen csillapodott, de vadmadaraknál is csökkenő esetszámról beszélhetünk – áll a NÉBIH válaszában.

(Kiemelt kép: MTI/Varga György)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.