Belföld

V. Károly magyar trónra lépéséhez jól jöhetne Orbánék alaptörvénye

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 12. 31. 12:52

Száz éve koronázták meg IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, megkérdeztünk hát egy monarchistát, láthatunk-e még koronázást Budapesten, trónra léphet-e V. Károly valaha.
Korábban a témában:

Durván egy hónapja idéztük Uhel Pétert, a hazai monarchista körök egyik képviselőjét, a Regnum! Portál szerkesztőjét, a Pro Regno Hungariae Alapítvány kuratóriumi elnökét arról, milyen örökséggel rendelkezik az akkor száz éve elhunyt Ferenc József. Most következik a vele készült interjúnk második része, amiből elsődlegesen az derül ki, mennyi realitást látnak a hazai királypártiak a királyság helyreállításában, illetve hogyan valósulhatna ez meg technikailag.

Mivel cikkünk apropója IV. Károly, az utolsó magyar király száz évvel ezelőtti megkoronázása, a cikk végén az ő világháborús-királypuccsos szerepéről is megemlékezünk.

De ki uralkodna most, ha a Habsburgok még trónon lennének?

A válasz Károly, ő jelenleg a királyi ház feje, amúgy nem beszél magyarul, Ausztriában él. De hogyan uralkodhatna ismét? Uhel Péter szerint először a jogfolytonosságot kéne helyreállítani, vissza kéne térni az íratlan alkotmányhoz, ehhez eszköz lehet a jelenlegi alaptörvény preambuluma. Uhel szerint is a nyilas puccsal szakadt meg a jogfolytonosság, amit azóta se sikerült helyreállítani. Ez a helyreállítás márpedig politikai akarat kérdése, ebben a népnek nem lenne szava. De az akarat hiányzik, mert

be kell látni, hogy a Fidesz-KDNP kormány is demokrata, és részben posztkommunista emberek alkotják. Ezért ma Magyarországon kevés realitása van a királyság helyreállításának.

Ugyanis 40 év agymosást 20 év “langymeleg lábvíz” követett, ami csak világnézeti káoszhoz vezetett. Vannak pozitívumok, pl. az átnevezések vagy a szoborcserék a Kossuth téren. A Regnum feladata jelenleg tehát az ismeretterjesztés, de nemrég alapítványt is létrehoztak, a cél, hogy ezt hivatalosan is közhasznúvá tegyék. A monarchisták tehát belátták, hogy az unokáiknak dolgoznak.

Balról a második úriember Uhel Péter. Forrás: Facebook/ Regnum! Királyságban gondolkodunk

Hogyan nézne ki az átmenet a köztársaságból a királyságba?

Uhel Péter elképzelése szerint lenne egy öt-tízéves kormányzói átmenet, ami elintézné a nagyobb változtatásokat és előkészítené a koronázást. Visszatérne ez idő alatt az ország az írottról az íratlan alkotmányra, miközben visszanevezhetnék a közterületeket.

Az Országgyűlésben ismét lenne alsó- és felsőház is. Az alsóházba a nép szavazna be pártfüggetlen embereket, mivel Uhel szerint “a pártrendszert végleg el kell pusztítani”. A képviselők az őket megválasztó körzet képviseletét látnák el. A felsőház hivatásrendi és származási alapon rendeződne: egyetemi rektorok, perjelek, a hercegprímás alkotnák. A felsőház képviselői halálig maradnának, őket nem a nép választana meg. A felsőház féket tenne rá, hogy ne a tömeg diktatúrája legyen a domináns.

Nem egy díszpinty-monarchiát képzelünk el

– felelte Uhel arra a kérdésre, mi lenne a király szerepe. Az egész rendszer fölött ott állna a király, a keresztény vallás és a természetjog princípiumai lennének az irányadóak. A király lenne a legfőbb bíró és törvényhozó. A magyar király katolikus kell, hogy legyen, de ettől függetlenül maradna a vallásszabadság. A katolikus király személye azért is lenne fontos, mert – szentszéki egyetértéssel – ismét ő nevezné ki a püspököket.

Nem veszélyes az államra, ha egy alkalmatlan ember kerül trónra?

Uhel szerint nem, mindig a köztársaságok veszélyeztették a stabilitást és az államrendet. A monarchia stabilitást tud hozni, bár

sose lesz egy király se tévedhetetlen.

Vannak fékek, a király nem tud megtenni bármit, ez nem egy zsarnoki rendszer. A diktatórikus rendszerek demokráciákból alakulnak ki, “aki több kolbászt ígér, azt megszavazzák”, a monarchia viszont ennek jelent féket. Adott ugyanis egy ember, akit arra nevelnek, hogy szeresse az országot és uralkodjon felette.

Ahogy Károly mondta, ‘az uralkodó boldogsága a népeinek jóléte’.

A személyes vonal is jelen van, az uralkodás nem túlracionalizált, az emberi tényezőket nem zárja ki, őszintébb, szervesebb, életközelibb dolog, mint a köztársaság. A monarchia életképességét bizonyítja Uhel szerint, hogy ki tudott küszöbölni olyan dolgokat is, mint az 1848-ig uralkodó V. Ferdinánd szellemi fogyatékossága.

De jól uralkodott-e az utolsó király?

Uhel Péter szerint az utolsó király, IV. Károly alkalmas volt a trónra, őt uralkodásra is nevelték. Ráadásul Ferenc Ferdinánd életben maradása esetén sem örökölhették volna a trónt az ő gyerekei rangon aluli házassága miatt.

Károly ún. Sixtus-levelei (a franciákhoz a németek háta mögött eljuttatott békekísérlete) eleve bukásra voltak ítélve, mivel az antant és a németek se voltak érdekeltek a békében. A cseh emigránsok aknamunkája is hozzájárult, hogy ekkor már a Monarchia felszámolásáról volt szó. Az uralkodó komolyan vette a pápa békefelszólítását, a hadsereg is kimerülőben volt a háromfrontos háborúban, de

Károlynál hozzájárult ehhez egy belső meggyőződés is.

Mindenesetre Károly az eckartsaui nyilatkozatban a háborús összeomlás végén visszavonult az államügyek intézésétől, a birodalomból kivált Ausztria pedig hamar a köztársaságot választotta. Ellentétben Magyarországgal, ami egy szűk egy évnyi köztársaság és bolsevik uralom után a király nélküli királyságban találta magát. Horthy Miklós kormányzó azonban elszúrta a dolgot Uhel szerint, a királypuccs kifejezés pedig nem helytálló:

egy megkoronázott uralkodó nem tudja megpuccsolni a saját országát. Horthy kötelessége lett volna helyreállítani a király hatalmát.

Károly csak a jogfolytonosságot állította volna helyre, ráadásul le se mondott korábban a magyar trónról. Voltaképp Horthy puccsolta meg őt, részben gőgből, részben félelemből, hogy a kisantant rátámad Magyarországra. A második visszatérés idején Uhel Péter szerint álltak annyian Károly mögött, hogy helyreállíthassa a hatalmát, de a háborús időszak után nem akart több vért folyatni, így a budaörsi csatát elengedte.

Károly száműzetésben bekövetkezett halála után Horthy még mindig megtehette volna a király fiát, Ottót királynak, de nem akarta, az átmenetet negyedszázadosra húzta ki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2012. szeptember 28.
Betegeknek felírt receptek Kozma Ottó háziorvos rendelőjében Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.