Tudomány
megkoronázták a magyar királyt (megkoronázták a magyar királyt)

Megkoronázták az utolsó magyar királyt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 12. 30. 16:20

A IV. Károly 1916. december 30-ai koronázási szertartása bővelkedett a baljós jelekben.

Korábban a témában:

Ferenc József 1916. november 21-én hunyt el, a háborús helyzet és maga Károly trónörökös is pedig az új uralkodó mielőbbi beiktatását kívánta. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság december 1-jén ült össze az Országházban, az ünnepségek “főrendezője” Bánffy Miklós gróf volt, de a különböző bizottságok tagja volt különböző státuszban a magyar művészi és közélet színe-java.

A koronázás három kiemelkedő elemének a királyi hitlevél, maga a koronázási ceremónia és a koronázási eskü tekinthető. A hitlevél és az eskü szorosan összefüggenek egymással: utóbbiban a megkoronázott király felesküszik az alkotmány megtartására, a hitlevél pedig körvonalazza a nemzet alkotmányos jogait – írja Dékány Szilveszter a levéltári forrásokat feldolgozó Archívnet.hu-n.

Fotók: Unsere Krieger

Megbillent a korona

A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeum részéről még a ceremónia előtt megvizsgálták, hogy van-e szükség a belső bélelés bármilyen átalakítására. A próbán kiderült, hogy bizony van, ám a pótlás nem sikerült tökéletesen. A ceremónia során ezért a korona többször is instabilnak tűnt a király fején, amit később többen baljós előjelként értelmezték.

A képviselőház és a főrendiház együttes koronázó országgyűlését 1916. december 30-án reggel báró Jósika Samu, a főrendiház elnöke nyitotta meg, majd a képviselők és a főrendek hosszú sorban a Várba hajtattak. Károly és felesége, Zita, valamint Ottó trónörökös reggel 9 körül huszárok sorfala között érkezett a Mátyás-templomba. Az új királyt felkenték a szent olajjal, majd felöltötte a koronázási palástot, Csernoch hercegprímás és Tisza István mint nádorhelyettes a fejére helyezték a koronát.

Ezután Károly a Szentháromság téri emlékmű tövében felállított, balusztrádos királyi esküemelvényen elmondta a királyi esküt. Ebben – a hitlevélhez kapcsolódva – a király kijelentette, hogy Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátország jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét és területi épségét sértetlenül fenntartja. Az eskü után a menet a Kós Károly által tervezett koronázási dombhoz vonult, ami magában foglalta az ország összes megyéjének földjét. Itt Krőzosz, a fehér arab mén hátán, a domb tetején kardjával szimbolikusan a négy égtáj felé suhintott.

Elsietett az új király

Amikor azonban a dombról levágtatott, mintha megbillent volna a fején a korona… A koronázás szertartásának utolsó pontja a koronázási ebéd volt a királyi palotában, ez a korona levételével indult. Maga az ebéd szimbolikus jelentőségű, a díszmagyaros főurak által némán felhordott tálakhoz senki sem nyúlt, azokból senki sem evett. Végül az „Éljen a király!” felhangzásakor Károly „Éljen a haza!” felkiáltással válaszolt.

A szertartás befejeztével a tömeg egy kis „szuvenír” reményében megrohamozta a különböző helyszíneket, amivel a koronázási domb földjének és a templombelső díszítései elszállításától megkímélte a szervezőket. A széles nyilvánosság számára már nem látható udvari felvonulás és bemutatkozás a a palotában zajlott. Az uralkodó pár már este vissza akart térni Bécsbe, így a felvonulást a végén fel kellett gyorsítani, és a tömeges bemutatkozásra kellett szorítkozni. A magyar fővárosból való hirtelen távozást a közvélemény zokon is vette.

További részletek, korabeli dokumentumok, mint az eskü szövege, Ferenc József búcsúlevele itt olvasható az Archívnet.hu-n.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.