Belföld

Kiderült, mi a Fidesz titka

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 11. 24. 14:45

A populizmus az a kellemetlen vacsoravendég, aki berúg és kínos kérdéseket tesz fel.
(Benjamin Arditi)

Röviden: az, hogy populista.

  • Magyarországon van arányaiban a legnagyobb támogatottsága a populista pártoknak (a Fidesz mellett ide sorolva a Jobbikot is) az Európai Unióban.
  • A Fidesz az EU legnépszerűbb populista pártja.
  • Ráadásul populista erőként kormánypárt, egyedül kormányoz.

Bővebben:

  • A britek az EU-s kilépés mellett szavaztak, mert többségüket meggyőzték, hogy az unió nélkül és a Brexit után sokkal jobban boldogulnak majd egy szabadabb világban.
  • Donald Trump többek között olyan ígéretekkel lett az Egyesült Államok elnöke, hogy falat húz a mexikói határra.
  • A francia szélsőjobb vezetőjének, Marine Le Pennek is lendületet adhat a közelgő elnökválasztáson a republikánus jelölt győzelme.
  • Ausztriában egy éve húzódik az elnökválasztás, a kormánypárti jelölt be sem jutott a második fordulóba, zöldpárti politikus csap össze szélsőjobboldalival.
  • Angela Merkel német kancellárt folyamatosan támadják a politikája miatt, ott is választások lesznek, nem lesz könnyű dolga, a saját táborán belül sem.
  • A kulcsszó egyértelműen a populizmus, ma az EU-ban 80 olyan párt van, amelyet a szakirodalom populistaként tart számon.

Kizökkent a világ

Ez derült ki “A populizmus helyzete az Európai Unióban – Populista trendek és témák 2016-ban” című kötetbemutatón és kerekasztal-beszélgetésen.

Ugyanis az EU három legnépszerűbb populista pártja egyúttal a három legnagyobb populista-szimpátiával bíró uniós állam kormánypártja is (Magyarországon a Fidesz, Bulgáriában a GERB, Lengyelország pedig a PiS), a 28 tagállami kormány közül 11-re ráhatása van a populista erőknek.

Boros Tamás, a kötetet megjelentő Policy Solutions stratégiai igazgatója a kötet ismertetésekor elmondta, a végbement változások után úgy látja, valami nincs rendben, minden kiszámíthatatlan és bármi megtörténhet, kizökkent a világ.

A populizmus lett az új politikai trend.

Az áttörés már 2015-ben megtörtént, csak az emberek mostanra eszméltek, hogy valami történt, ugyanakkor 2016-ban már stagnáltak a populista erők, igaz, magas szinten.

Ezeknek az erőknek a közös jellemzője, hogy

  1. menekült- és bevándorlóellenesek,
  2. előszeretettel használják a népszavazást mint a siker eszközést (lásd: Brexit, majd a további exit jellegű megmozdulások, illetve a kvótaellenes népszavazás Magyarországon, de ilyen hangok Lengyelországban is voltak),
  3. hangos antikorrupciós követeléseik vannak (például az Öt Csillag Mozgalom Olaszországban, de fontos megjegyezni, hogy ez a követelés csak addig hangos, míg kormányra nem kerülnek),
  4. a nemzeti önrendelkezést követelik, elsősorban az EU ellen és
  5. megszorítás ellenessek.

Ezek alapján láthatjuk azt, hogy ez a Fidesz politizálásának is az alapja, a magyar kormánypárt ugyanakkor közel sem trendteremtő, csak követi az európai példákat.

Igény

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Boros mellett Juhász Attila (a Political Capital vezető elemzője), Lakatos Júlia (a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója) és Rajcsányi Gellért (a Mandiner főszerkesztője) voltak.

Rajcsányi szerint a populista erők azért sikeresek, mert a nép részéről erre van igény, kiszolgálják a tömegigényt.

A populisták politizálnak, amíg a többi párt a sarokba szorítva nézi őket és elemeznek, megpróbálnak rájönni, hogy mihez is kezdjenek ezzel.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Magyarországon már 2010-ben megtörtént az, ami Európában csak most.

Lakatos szerint a siker egyik titka az, hogy a politika szellemi kezdeményezői a populista pártok lettek, míg a liberális demokráciák pártjai csak néztek. Ugyanakkor azt nem lehet kijelenti, hogy a magyarok bárkinél fogékonyabbak lennének a populista ideákra.

A Fidesz sikere az elmúlt 25 év csalódottságából származik.

A Mandiner főszerkesztője erre úgy válaszolt, hogy ha a Fidesz populista, akkor az MSZP és a DK is az, “nézzük meg, mit csinál Gyurcsány”, de ide sorolható Torgyán József és egykori pártja is.

Lassan aki él és mozog, populista ebben az országban.

Boros pontosított, a népszerűség hajhászása mindig is a politika része volt, ami újdonság, az az ellenségkép felkutatása, az elit- és/vagy a bevándorlásellenesség.

A Political Capital elemzője ezzel egyetértett, a Fidesz sikeres elitellenes politikát visz, Brüsszelt ellenségképpé formálta, a menekültellenesség pedig még évekig téma lehet.

Sárkány ellen sárkányfű

Ahogy a Süsüben. “Itt a valódi sárkányfű! Sárkány ellen sárkányfű! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány-sárkány-sárkányfű! Katonáknak, diákoknak féláron!”

A populizmus ellen nincs bevált recept, de Boros szerint verhetőek ezek a pártok, például akkor, ha ők is a mainstream, liberális demokrácia részei lesznek és elveszítik újdonság-hatásukat.

Lakatos úgy látja, ha a mainstream politika tanulni tudna a populista pártoktól abban, hogyan építse be a saját politikájába az eszközöket, eredményesen tudna harcolni ellenük.

Juhász szerint pedig a nagy kérdés az, hogy mi lesz a populista politizálás vége, lecseng és elmúlik, vagy a fősodor része lesz és velünk marad, mint ahogyan a liberalizmus vagy a konzervativizmus.

A beszélgetést a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung szervezte.
Kiemelt grafika: Besenyei Violetta, 24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.