Belföld

A „szép akasztott” visszatér a Parlament mellé

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 09. 13. 10:52

Korábban a témában:

Kedd délután avatják hivatalosan idősebb Andrássy Gyula szobrát a Kossuth téren. Az avatóbeszédet Kövér László házelnök mondja, majd az alkotókkal együtt leleplezi a szobrot. Mi pedig Andrássy Gyuláról írunk, aki szinte rendhagyó módon nem osztja (legalább) kétfelé közvéleményünket: európai jelentőségű és elismertségű politikus volt, igazi „magyar arisztokrata”, aki hazájáért élt és dolgozott.

Pályája igen széles ívet írt le, tekintve, hogy a szabadságharc leverése után jelképesen felakasztották, majd nemcsak miniszterelnök lett.

De az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, és főszerepet kapott Ferenc József magyar királlyá koronázási szertartásán is.

Harcolt és felakasztották

Az 1823-ban született arisztokratára komoly hatást gyakorolt a reformkor pezsgése, külföldi tanulmányai után azonnal be is kapcsolódott a hazai közéletbe. Jó kiállású, jóképű, feltűnően tehetséges, okos, művelt ember volt, karizmatikus egyéniség. Egyik példaképe Széchenyi István volt, akivel jó barátságot ápolt, és egyfajta szellemi apa-fiú kapcsolatba került. A legnagyobb magyar is elismerte képességeit, már az egészen ifjú Andrássyról így nyilatkozott: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.

Még akkor sem távolodtak el egymástól, amikor 1847-től Zemplén megye követeként Kossuthot támogatta az országgyűlésben. A forradalom kitörése után Zemplén megye főispánja lett, és amikor kitörtek a harcok, Andrássy kardot fogott.

Ott volt Pákozdnál, Schwechatnál, Görgei segédtisztje lett, őrnagyi rangot kapott. Buda visszavételénél megsebesült, ekkor Isztambulba küldték követségbe, hogy próbálja meg rávenni a szultánt egy Oroszország elleni háborúra.

A bukás után nem jöhetett haza, sőt 1851-ben felakasztották. Jelképesen, távollétében, ahogy Kossuthot és több más magyar emigránst is.

Fotó: Berecz Valter

A szép akasztott

Sokan irigykedtek rá, mert „gyökértelenként” sem kellett nélkülöznie: édesanyja, Szapáry Etelka grófnő nagy hozzáértéssel kezelte itthoni birtokait, és bőkezűen támogatta idegenbe szakadt fiát. Ő pedig ahol és ahogy tudta, segítette a magyar emigrációt és a „magyar ügyet”.

Párizsban és Londonban élte az arisztokraták életét, miközben élénk figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket.

Korának legszebb férfijaként ismerték, az emigrációban ragadt rá a „szép akasztott” melléknév. Részt vett a társasági életben, adottságait – állítólag – ki is használta egészen addig, míg 1856-ban feleségül nem vette Kendeffy Katinka grófnőt. Egy évvel később pedig Ferenc József általános amnesztiát hirdetett, amire Andrássy Gyula azonnal haza is tért.

Mikszáth nagyon szépen jellemezte őt:

Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsessége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.

Andrássy Gyula Benczúr Gyula festményén (Wikipedia)

Újra a politikában

Életrajzában ezen a ponton olvasni: hazatérése után nem kért kegyelmet és nem vállalta el újra a főispáni tisztséget sem. Mindenképp férfias, virtusos tett, de az igazság kedvéért némi magyarázatra szorul. Tőkéczki László történészt, egyetemi tanárt, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Andrássy nem kért kegyelmet, mert már „megkapta”, anélkül törvényesen nem térhetett volna haza. De a főispánságot nem biztos hogy visszakapta volna, hiszen az állami tisztség volt, ellentétben az alispánsággal, amit a megye választott. Hazatérésekor is népszerű volt, feltehetően eséllyel indult volna, ám Andrássy meg sem próbálta. Bölcsen kivárt a közéleti szerepléssel, nem ugrott fejest a politikába, mondta a professzor.

Végül Deák Ferenchez csatlakozott, oroszlánrésze volt a kiegyezés létrehozásában, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésében. Olyannyira, hogy a haza bölcsének támogatásával és javaslatára 1867. februárjában Magyarország miniszterelnöke lett. Ebben a tisztségében – a nádort helyettesítve – főszerep illette meg Ferenc József koronázási ceremóniáján.

Annak az Andrássy Gyulának, akit alig 16 évvel korábban ugyanez az uralkodó távollétében felakasztatott.

Ferenc Józseffel

Visszatekintve óriási változás, de épp ennyit változott maga az uralkodó, és a magyar nép hozzáállása is. A két ország kapcsolatában Andrássy ugyan mindig a magyar elitet képviselte, de belátta, hogy Magyarország létérdeke a birodalom fennmaradása. Politikájával pedig elnyerte Ferenc József bizalmát, bizonyította hűségét a birodalom iránt, fogalmazott Tőkéczki.

A király és Andrássy viszonyát ekkor már bensőségesnek is nevezhetjük, már amennyire a király személyisége ezt megengedte. Ferenc József született adminisztrátor volt, és kőkemény dinasztikus politikus – mondjuk úgy, jó volt a kapcsolatuk, amennyire lehetett, a „régi sérelmek„ semmit nem befolyásoltak.

Fotó: Berecz Valter

Szerelem Sisivel?

És ha már kapcsolat, Andrássyt sokan összehozták Erzsébet királynéval, sőt egyesek szerint maga a kiegyezés is a kor legszebb férfijának és legszebb nőjének gyengéd románcából szökkent szárba. A professzor szerint  Sisi és Andrássy kölcsönösen tisztelte, becsülte a másikat, és nyilvánvalóan volt köztük egy kölcsönös szimpátia is. De ennél több nem.

Nem is lehetett, mert ha valaki, akkor a királyné folyamatos „megfigyelés” alatt állt, már csak állásából adódóan is. Egy pillanatát nem töltötte egyedül, semmiféle kapcsolata nem lehetett egy „magánemberrel”. Nem túl romantikus, de tény: Sisi és Andrássy életük során egyetlen percet sem tölthettek kettesben.

Európai szinten

Andrássy gróf karrierje csúcspontját nyilvánvalóan az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszteri tisztsége jelentette, amit 1871-1879 között töltött be. Nagy részt neki köszönhetően jött létre az európai jelentőségű berlini kongresszus, valamint a monarchia és a Német Birodalommal között megkötött úgynevezett kettős szövetség is, amely biztosította Ausztria-Magyarország helyét a nagyhatalmi politikában.

Ám Bosznia és Hercegovina megszállásába Andrássy már nem vágott bele, átadta a stafétát, önként távozott. Később a politikától is visszavonult, betegsége egyre nagyobb mértékben korlátozta.

Veseproblémákkal küzdött, hiába kezelték a legjobb orvosok, járt külföldi gyógykezelésekre, 1890. február 18-án, nem sokkal a 78. életéve megkezdése előtt Andrássy Gyula elhunyt.

Két magyar, három párt

Realista politikus volt, Deák Ferenc legfontosabb harcostársa, aki egy nagyon bonyolult politikai helyzetben Magyarország jövőjét a monarchián belül látta biztosítottnak, és ennek szellemében végezte munkáját. Megítélése nem szül vitákat, ellentétben Tisza Istvánéval, aki pedig Andrássy politikájának folytatója volt. Érdekes? A két magyar, három párt országában semmin nem csodálkozhatunk, de ez szigorúan magánvélemény.

Ami pedig a szobrot illeti, a Parlament mellett 1906. december 2-án helyezték el gróf Andrássy Gyula lovasszobrát, Zala György alkotását. A talapzat két oldalán két jelenet volt látható: amint Ferenc József fejére helyezi a koronát, illetve legnagyobb diplomáciai sikere, a berlini kongresszus. Az avatáson Ferenc József is részt vett. A tanácsköztársaság alatt a szobrot elfedték, ám a II. világháború után el is bontották.

Most Zala György eredeti műve alapján Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászművészek álmodták újjá, a főalakot 2015. május 5-én állították vissza eredeti helyére. A többi pedig már a jelen és a jövő.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind