Belföld

Kovács Béla él és virul Strasbourgban

Véletlenül összefutottunk a jobbikos Kovács Béla – tavaly októberben felfüggesztett – EP-képviselővel Strasbourgban, az Európai Parlament épületében. A képviselő a nyakában érvényes belépőkártyát viselt, kezében slusszkulcsot pörgetett. Láttuk, amint két férfi kíséretében kijön az épületből, és a garázs felé tart, sajnos nem hallotta meg, hogy utánakiabálunk; egy fotót azért sikerült róla készítenünk.

Fotó: 24.hu / Ember Zoltán
Fotó: 24.hu / Ember Zoltán

Megkérdeztük képviselőtársát, Balczó Zoltánt Strasbourgban, illetve a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy mik a legújabb fejlemények az EU-intézmények elleni kémkedéssel vádolt politikus ügyében. (Kovács Béla – az ügyészség megalapozott gyanúja szerint – az oroszoknak kémkedhetett.)

Elhúzhatják a következő választásokig

Kovács Béla ügyében 2014 áprilisában – a választási kampány kellős közepén – tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen, konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal, fedett hírszerzőkkel és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Később kiderült: a kémelhárítás – több más európai titkosszolgálatokkal együttműködve – már 2009 óta figyelte a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikust.

Polt Péter legfőbb ügyész 2015 májusában az EP elnökéhez fordult a jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében, az EP azonban hosszasan vizsgálta a kérdést. Végül tavaly októberben függesztette föl a képviselő mentelmi jogát. Kovács Béla tagadta bűnösségét és a gyanúsítás ellen panasszal élt.

Az ügyet a magyar ügyészségnek két és fél év után sem sikerült lezárnia. Ellenben a kormány rendszeresen előveszi KGBélát, ha a Jobbikot támadja. Sajtóvélemények szerint bár Kovács ellen eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem sorakoztatott fel az ügyészség, a nyomozó hatóság akár a következő választásokig is elhúzhatja a képviselő ügyét, hogy legyen mivel ütni a Jobbikot a kampányban.

A Központi Nyomozó Főügyészség kedden arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyomozás Kovács Béla ügyében jelenleg is folyamatban van, azt június 20-ig hosszabbították meg, és ez szükség esetén ismét meghosszabbítható. Hozzátették: 2016. március 31. napján folytatólagos gyanúsítotti kihallgatására került sor, melyen a korábban közölt gyanúsítást az ügyészség nem módosította.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor várható a nyomozás lezárása és a vádemelés, az ügyészségi szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.

A Jobbik sem tud többet

Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő, azt mondta lapunknak Strasbourgban, hogy ő sem tud többet az ügyről, mint amit a sajtóban olvashattunk. Kérdésünkre, miszerint, ha az EP felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, miért rendelkezik érvényes belépőkártyával, azt válaszolta, hogy az uniós eljárásrend szerint csak jogerős ítélet alapján lehet korlátozni egy a mentelmi jogától megfosztott képviselő mozgását, parlamenti munkáját.

Fotó: MTI / Olivier Hoslet
Fotó: MTI / Olivier Hoslet

A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló bizottsági jelentés szerint Kovács mindaddig mentesül bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, a képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól is, amíg az ügyében nem születik jogerős ítélet. Természetesen a titkosszolgálatoknak – törvényes keretek között – megfigyelni egy EP-képviselőt a mentelmi jog birtokában is lehet.

Nem klasszikus kém

A Btk.-ba 2014-ben került bele az EU-intézmények elleni kémkedés tényállása, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hírek szerint ugyanakkor Kovács nem klasszikus hírszerzői tevékenységet végezhetett, hanem hivatásos bomlasztó volt: az lehetett a feladata, hogy politikai zavart keltsen, megossza az EP-t, illetve egységfrontot hozzon létre radikális képviselőkből Oroszország mellett. Vagyis befolyásoló ügynökként segítse az orosz érdekeket.

Ide tartozik, hogy a lengyel kémelhárítás kémkedés gyanúja miatt letartóztatta Mateusz Piskorskit, az oroszbarát, lengyel radikális Változás nevű párt vezetőjét. A Pesti Srácoknak nyilatkozó Nagy Ervin, a Jobbik egyik alapítója szerint Kovács Béla először 2005-ben kereste meg a Jobbikot, és lengyel kapcsolatokat, többek között Piskorskit is ígérte nekik. A lap szerint Kovács és Piskorski szoros és közeli kapcsolatban állt egymással.

Kovács Béla cáfolta a lap állításait. Szerinte “hazugságoktól és súlyos rágalmaktól hemzsegő cikk” jelent meg róla, emiatt megteszi “a szükséges jogi lépéseket”. Szerinte soha nem volt bizalmas viszonyban Mateusz Piskorskival, de nemzetközi választási megfigyelőként többször találkozott vele.

Az Index leleplező cikkében korábban azt írta, Kovács Béla és orosz felesége – sokáig elhallgatott – múltja alapján, illetve ismerve a KGB és utódszervezetei működését, kevésbé hihető, hogy a politikusnak ne lett volna köze az orosz titkosszolgálathoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik