Az emberi agyban található mikroműanyagot összefüggésbe hozták a stroke-kal és a demenciával – írja az EurekAlert!.
Egy kutatás arról számol be, hogy a 2016 és 2024 között elhunyt emberek agyszöveteiből vett mintákban a mikroműanyag-koncentráció harmincszor magasabb volt, mint a máj- vagy vesemintákban. A szövetekben az anyag felhalmozódása körülbelül 50 százalékkal nőtt 8 év alatt, legmagasabb százalékban a demenciával diagnosztizált donoroknál volt. Az érelmeszesedéses betegeknél a nanoműanyag is megjelent. Ezeknél az embereknél, amíg éltek, a szívinfarktus, a stroke vagy a halál kockázata a négyszeresére nőtt.
Egyáltalán hogyan jutnak el ezek a részecskék az agyba?
Erre a kérdésre az állatkísérletek adnak választ. A tudósok kimutatták, hogy az egereknek szájon át beadott mikroműanyagok a beadást követő két órában átjutnak a vér-agy gáton, ahol egy kialakult biomolekuláris „koronán” vagyis fehérje-„koronán” keresztül lépnek az agyba. A nagyobb részecskék nem képesek átjutni, a nanorészecskék viszont igen.
A kutatók kiemelik többek között az ultrafeldolgozott élelmiszereket, amelyek ma az Egyesült Államokban a kalóriabevitel több mint felét teszik ki. Ezek az élelmiszerek a melegítés, tárolás, csomagolás és a későbbi szennyeződések következtében mikroplasztiknak vannak kitéve, amelyek fogyasztással bejuthatnak az emberi szervezetbe. Azonban fogyasztásuk nem csak emiatt „veszélyes”. A mikroműanyag-tartalmuktól függetlenül összefüggésbe hozták őket a depresszióval, szorongással, kognitív hanyatlással, stroke-kal és a demenciával. Ezt alátámasztja az a 385.541 résztvevőt felölelő metaanalízis, amely kimutatta, hogy azoknál, akik a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszereket fogyasztották, 53 százalékkal nőtt a mentális zavarok kialakulásának az esélye.
A mikroműanyagok eltávolítása nem egy távoli célkitűzés, hanem egy következő nagy kihívás. A drezdai Carl Gustav Carus Egyetemi Kórház kutatói arról számoltak be, hogy ezek a részecskék terápiás aferezissel kivonhatók az emberi plazmából.
Kezdetben meglepődtünk a megfigyeléseinken. Az, hogy ez a módszer hatással van a részecskékre, olyan utat nyit meg, amely egy évvel ezelőtt még nem létezett
– mondta Dr. Stefan R. Bornstein, a Drezdai Műszaki Egyetem és a londoni King’s College munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A mikroműanyag-részecskék kérdése fontos, hiszen veszélyeztetett csoportok vannak kitéve neki. Mikroműanyagot már az emberi méhlepényben is kimutattak, ami arra utal, hogy a magzat az idegrendszere fejlődésének legkritikusabb időszakában van neki kitéve. A gyermekeknél pedig – akiknél a vér-agy gát még kialakulóban van – terhelés alakulhat ki, amelynek a mértékét egyelőre nem lehet megjósolni. Mivel még nincs klinikailag bevált eltávolítási módszer, a lakosság az ultrafeldolgozott élelmiszerek visszaszorításával tudja csökkenteni a mikroműanyagnak való kitettséget.
