Egy új vizsgálat alapján a Stonehenge részben azzal a céllal épülhetett, hogy egyesítse a régióban élő egykori népeket – írja a The Independent. Az Egyesült Királyságban több mint 900 ősi kőkört fedeztek már fel, de a Stonehenge egyedülálló jelentőséggel bírhatott a térség lakói számára.
A szakértők azokat a közelmúltbeli eredményeket vették alapul, amelyek szerint az emlékmű középpontjában álló óriási oltárkövet kilométerekről szállították oda a mai Skóciából. A tömböt több száz vagy több ezer ember hozhatta el, az út pedig közel nyolc hónapig tarthatott.
A kutatók úgy gondolják, hogy a szárazföldi utaztatás látványosságként szolgált, és jó lehetőséget biztosított az ünneplésre. Nem az oltárkő az egyetlen idegen eredetű elem a Stonehenge-ben, a kőtömbök szállítása egyesíthette a terület népeit.
Mike Parker Pearson, a University College London munkatársa és a csapat tagja szerint a struktúra minden köve távoli régiókból származik, ez pedig egyedülállóvá teszi a korabeli kőkörök között.
A mintegy 6 tonnás oltárkövet több mint 700 kilométerről hozhatták el. Úgy tűnik, az ősi társadalmak közötti kapcsolatok a véltnél jóval szorosabbak voltak, a Stonehenge pedig nem csupán a környék lakóinak volt fontos, hanem távolabbi vidékekről is érkezhettek ide emberek.
A bizonyítékok azt mutatják, hogy az építmény úgynevezett kékköveit és nagyobb sarsenköveit szintén távolról szerezték be. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy az oltárkövet egy átépítési fázisban helyezhették el az emlékmű központi részén, miután az i. e. 2500 és 2020 között megérkezett. Ezen átalakítás során, valamikor i. e. 2620 és 2480 között a külső kört is létrehozták a sarsenek segítségével.
A Stonehenge végső szerkezetét úgy dolgozták ki, hogy a téli és a nyári napfordulók idején a naphoz igazodjon. Ennek nemcsak szertartásos, hanem akár időszámítási jelentősége is lehetett.
