Tudomány

Magasabb a Mount Everest, mint kellene

Kriangkrai Thitimakorn / Getty Images
Kriangkrai Thitimakorn / Getty Images

Egy új tanulmány alapján az évezredek során egy folyó akár 50 méterrel is magasabbra tolhatta a Mount Everest (Csomolungma) csúcsát – írja a Live Science. A hegytől nagyjából 75 kilométerre lévő folyót 89 ezer évvel ezelőtt egy másik folyó fogta be, az eseményből eredő erózió hatalmas szurdokot vájt ki, ami miatt a Mount Everest jelentős növekedési hullámot élt át.

A Csomolungma 8848,86 méteres magasságával a legnagyobb szárazföldi csúcs.

Adam Smith, a University College London munkatársa és a csapat tagja szerint a hegy magasabb, mint kellene.

A Himalájában a legtöbb csúcs közötti magasságkülönbség körülbelül 50–100 méter, az Everest viszont 250 méterrel tornyosul a második legmagasabb hegy, a K2 fölé.

A GPS-adatok azt mutatják, hogy az Everest évente körülbelül 2 milliméteres sebességgel nő, ami magasabb, mint a hegység várható emelkedési üteme. Hogy feltárják a jelenséget, a kutatók felmérték: okozhatták-e a Himalája szokatlan folyói az emelkedést.

Smith szerint az Arun furcsa, mivel L alakban folyik, míg a legtöbb folyó formája inkább faszerű – a fő folyó a törzs, a mellékfolyók pedig az ágak. Az Arun alakja arra utal, hogy geológiai értelemben nemrégiben változott meg és talán elterelte egy másik folyó.

A szakértők numerikus modellek segítségével szimulálták, hogy a Kínán, Nepálon és Indián keresztül hömpölygő Koszi folyóhálózat miként változott az idők során, ezt követően pedig modelljeiket összehasonlították a meglévő topográfiával. Az eredmények arra utalnak, hogy az Arunt 89 ezer évvel ezelőtt ragadta el a Koszi, ami megemelkedett erózióhoz vezetett, kivájva az Arun szurdokát.

A jelenség elegendő földtömeget távolított el ahhoz, hogy a környék könnyebbé váljon, ami pedig elősegítette az Everest emelkedését. A modellek szerint a folyó elterelődése óta a hegy 15–50 métert emelkedett.

Az egyelőre nem világos, hogy mi idézte elő az Arun befogódását. Lehetséges, hogy az erózió, esetleg egy gleccsertó áradása törölte el a két folyó közötti természetes határt.

Smith kiemelte: az Everest addig nő tovább, amíg a folyóhálózat teljesen reagál a bekövetkezett változásokra. A kutatás következő lépése az lehet, hogy közelebbről is megvizsgálják a szurdokot és más területeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik