Épphogy túl vagyunk a tavaszi napéjegyenlőségen, amikor a nappal hossza beérte az éjszakáét, máris újabb ponton ünnepelhetjük a fény győzelmét. Március utolsó vasárnapja ugyanis a nyári időszámítás kezdete, azaz
Egy órával tovább lesz tehát világos, ám ennek az árát – legalábbis még egy darabig – reggeli sötétséggel fizetjük meg. Szombaton a napkelte időpontja 5:25, a napnyugtáé 18:12, vasárnapra viszont az egész előrecsúszik: 6:23-tól 19:13-ig láthatjuk az égen csillagunkat.
Persze már napkelte előtt is oszlik a sötétség, de a korán kelők még mindig sötétben, félhomályban kénytelenek ébredni. Szerencsére azonban napról napra korábban bukkan elő a Nap a horizont mögül, egy hónap múlva, április 30-án már 5:27-kor kel. A világosság maximuma, pontosabban leghosszabb időtartama a június 20-ai napforduló idején lesz, ekkor 16 órás lesz a nappal, 4:44-kor kel a Nap és 20:46-kor nyugszik.
Gyakorlati szempontból pedig vasárnap reggel ugyan kevesen indulnak dolgozni, de sokan kelnek órára valamilyen program okán, ahonnan nyilván nem szeretnének egy órát késni. Aggodalomra azonban nincs ok, a modern elektronikai eszközök, így az okostelefonok is önmaguk elvégzik az átállást annak rendelt időpontjában, és vasárnap már a nyári időszámítás szerint szólal meg az akármikor is beállított ébresztő.
Elmozdul a 0 pont
A téli időszámításra október utolsó vasárnapján, 27-én térünk vissza, akkor majd hajnali háromról állítjuk a mutatókat vissza: kettőre. Az évi kétszeri átállás átmenetileg ugyan, de megterheli egészségünket. Az emberi agyban ugyanis tényleg létezik az a bizonyos belső óra, egy kifejezetten óramechanizmusként működő idegsejtcsoport felelős érte. Emellett szervezetünk képes ráállni egy bizonyos ritmusra, ami pedig tanulható.
Így természetes, sőt, ez a ritmus az egészség egyik záloga. Az óraátállítás viszont megzavarja a tanult biológiai ritmust, aminek fiziológiai következményei vannak. A napi 24 órás periódusban szervezetünknek kell egy „0 pont”, ami köré felépítheti a harmóniát. Az óraátállítás ezt a 0 pontot helyezi át, megtöri a kialakult rendet – itt írtunk erről részletesebben.
Kellemetlen, káros, de marad
Van, akinek egy hét, másnak akár kettő vagy akár egy hónap kell, mire szervezete újra rátalál a maga ütemére. Egyénfüggő, hogy kit mennyire visel meg az átállás, de az biztos, mindenki szenved tőle. Álmosság, fáradékonyság lesz úrrá az emberen, nem a megszokott időben fekszik le, ezért nehezen tud elaludni. Fejfájás, szívritmuszavarok, szorongás léphet fel, akár emésztési zavarok is keseríthetik az életünket. Sőt, megnő a betegségek iránti fogékonyság, ezekben a napokban, hetekben könnyebben gyűjthetünk be náthát, egyéb vírusos megbetegedést.
Nem meglepő, hogy az EU lakosságának többsége szabadulna az egésztől, az Európai Parlament pedig 2019-ben meg is hozta a döntését: a tagállamoknak két évet adtak a megállapodásra, hogy melyik időszámítást tegyük állandóvá. Csakhogy azóta sem sikerült megegyezni. Először a koronavírus-járvány helyezte margóra a témát, most pedig az Ukrajnában zajló háború, a rezsiválság és egyéb okok miatt gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a döntés.
