Egy friss tanulmány átírhatja az evolúciónkkal kapcsolatos elképzeléseket – számol be az IFLScience. A szakértők egy új, ősi fajra bukkantak, az Anadoluvius turkae 8,7 millió éves kövületét Törökországban találták meg.
A jól megőrződött részleges koponyát 2015-ben tárták fel, de csak a közelmúltban vetették átfogó elemzés alá. A csapat egy program segítségével mérte fel az érintett faj evolúciós kapcsolatait. Az egyed nagyjából akkora lehetett, mint egy kifejlett, nagyobb hímcsimpánz vagy egy átlagos méretű nősténygorilla.
A kutatók a Homininae alcsaládba helyezték el a fajt, ide tartoznak a gorillák, a csimpánzok, a bonobók és az emberek. Noha a legkorábbi emberfajok maradványai Afrikából kerültek elő, a fosszília alapján a kutatók most úgy vélik, hogy a homininák közös ősei Európában jelenhettek meg először, és onnan vándorolhattak át Afrikába.
David Begun, a Torontói Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az érintett fajok Nyugat- és Közép-Európában fejlődhettek ki, és nagyjából 5 millió évet tölthettek el a térségben. Afrikába való migrációjuk hátterében környezeti átalakulás állhatott.
Az érintett csoport kövületeit eddig csak Európában és Anatóliában találták meg. Az Anadoluvius viszonylag nyílt környezetben élhetett, szemben a mai afrikai emberszerűekkel. A fogazata azt mutatja, hogy kemény, a felszínen fellelhető táplálékokat, például gumókat ehetett.
Nem kizárható, hogy az ősök eredetileg Afrikából vándoroltak be, majd Európából oda tértek vissza, erre azonban nincs elegendő bizonyíték. Ahhoz, hogy jobban megértsék távoli őseink történetét, további kövületekre lesz szükség.
