A népi időjóslások közül talán a Medárd napjához, azaz június 8-ához kapcsolódó a legismertebb: ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. Ma, csütörtökön van a nevezett, frank püspökként szolgáló VI. századi szent ünnepnapja, az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző oldalán pedig három északnyugati megye kivételével egész Magyarországon figyelmeztető előrejelzés van érvényben a zivatarok miatt.
Sőt, Pest, Nógrád és Heves vármegyében felhőszakadásokra figyelmeztetnek, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt akár 50 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullhat.
Van meteorológiai alapja
De térjünk vissza a népi bölcsességhez. Őseink életét, mondhatni mindennapjait alapvető módon határozta meg az időjárás, ezért érthető módon nagy hangsúlyt fektettek az „előrejelzésre”, ami a XX. századot megelőző időkben egyedül a megfigyelésekre támaszkodhatott.
A természet persze évről évre másik arcát mutatja, de alapvetően nem szabad ezeket a jóslatokat légből kapottnak venni. Évszázadok, évezredek tapasztalata több helyen is találkozik valós légköri folyamatokkal, még ha azok nem is mindig jelentkeznek, vagy nem pont a kalendáriumban jelzett időben fordulnak elő.
A csapadékos medárdi időjárásnak megvan a meteorológiai alapja még akkor is, ha átlagosan háromévente köszönt be, és természetesen szó sincs 40 napig szakadó esőről
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Ha pedig kíváncsiak vagyunk, miként festenek a medárdi esők a gyakorlatban, akkor forduljunk el a monitortól és nézzünk ki az ablakon: ezt látjuk odakint. Pontosabban azt a helyzetet, ami már napok óta fennáll, és jelen tudásunk alapján még jó darabig velünk is marad.
Záporok, zivatarok napi szinten, a párától fülledt, meleg idő. Nem esik folyamatosan, még néhány napos szünet is belefér, és a csapadék eloszlása sem egyenletes, de az eső lába mindig ott lóg a levegőben. És még mielőtt rátérnénk a tudományos háttérre, egy érdekesség: az év során adott napon májusban van a legnagyobb esély csapadékra Magyarországon, ám a június a legcsapadékosabb hónapunk (kivéve az északkeleti tájakat, mert ott a július) 60-80 mm közötti értékkel.
Beragadunk egy állóhullám alá
Sokszor írtunk a 24.hu-n is a polárfrontról vagy poláris örvényről, amely általában az északi félteke 30-60 foka között alakul ki a téli félévben (ez a jelenség nem csak a troposzférában, hanem magasabban a sztratoszférában is megfigyelhető). A bolygón körülfutó légörvényről van szó, amely a déli meleg és északi hideg levegő határán jön létre a kiegyenlítődésre törekvő energia hatására. Itt írtunk erről részletesen, most a lényeg, hogy általában május végén jön el az úgynevezett final warming, vagyis végső melegedés állapota.
Ekkorra az északi és déli légtömegek hőkülönbsége annyira lecsökken, hogy a polárfront „szétesik”, a télre jellemző erős nyugatias áramlást a nyári gyenge, váltakozó szélirány váltja fel. Csakhogy ez nem megy egyik napról a másikra, és térjünk vissza még egy pillanatra a télbe. Ha a polárfront kevésbé stabil, akkor déli meleg levegő messze északnak, míg a hideg északi mélyen délnek húzódik, úgynevezett meridionális hullámok alakulnak ki, ilyenkor szólnak a hírek szaharai havazásról és tavaszias újévről Moszkvában.
A polárfront végső szétesésével leáll a légtömegek »hullámzó mozgása« is, adott terület pedig hosszú időre beragadhat a meridionalitás aktuális ágába. Úgynevezett állóhullámok alakulnak ki, így alakulhat ki akár egy tartósan csapadékos időszak is
– magyarázza a szakember.
Medárd lassan a múlté
Nem törvényszerű, hogy így történjen és azt sem lehet megjósolni, épp a csapadékosabb vagy a szárazabb ágba kerülünk-e, ezért mondhatjuk azt, hogy átlagosan 3 évente „jön be” a klasszikus medárdi időjárás. Emellett a La Niña és az El Niño, mint két, globálisan ható jelenség is hatással van Medárdra: előbbi szárazabb, utóbbi nedvesebb időjárást eredményez a Kárpát-medencében. Tavaly még La Niña volt, a medárdi esőzés teljesen elmaradt, míg idén már az éppen kezdődő El Niño szakaszban vagyunk – itt írtunk róla bővebben.
Végül fontos megjegyezni, hogy miként a népi időjárási megfigyelések történelmünk részét alkotják, úgy hamarosan fenti légköri folyamatok szintén már csak a múltról alkotott tudásunkat gazdagíthatják.
A klímaváltozás ugyanis mindent felülír, hatalmas változásokat generál, esetünkben a polárfront gyors gyengülésének, szakadozásainak lehetünk tanúi. A sarkvidék erős melegedése okán idén már május elejére „szétesett”, visszagondolva a medárdi időjárás már akkor beköszöntött. Ez a helyzet várhatóan egyre gyakrabban fog beállni a jövőben is, emiatt pedig elődeink megfigyelése mind ritkábban fog teljesülni. Helyette forró, száraz nyárelőkre számíthatunk, ami a mezőgazdaságnak és a természetnek is rossz, de a nyaralók tovább élvezhetik a Kárpát-medence mediterrán nyarait.
