A közelmúltban egy brazil anya egy több mint 60 centiméter hosszú, mintegy 7,3 kilogrammos gyermeknek adott életet. Az Amazonas államban világra jött Angerson Santos az eddigi legnagyobb tömegű újszülött lány – az eddigi csúcstartó 2016-ban született 6,8 kilogrammal. A világrekorder egy 1955-ös születésű olaszországi fiú 10,2 kilogrammal. Összehasonlításképp: a fiúknál az átlagos tömeg 3,3, míg a lányoknál 3,2 kilogramm.
A brazíliai eset kapcsán Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem orvosa a The Conversationön átfogóan írt az extrém nagy újszülöttekről.
A makroszómiás babák aránya 12 százalék az újszülöttek körében, a terhességi cukorbetegség viszont jelentősen fokozza a túlnövekedés esélyét. Bizonyos tényezők tovább emeli a valószínűséget, így a kismama túlsúlya, vagy ha az anya vagy az apa legalább 35 éves. Ezen felül a 40 hétnél tovább tartó terhességeknél is gyakoribb a makroszómia, de azon anyáknál is magasabb az esély, akik már korábban is szültek. A fiúknál háromszor gyakoribb a magzati túlnövekedés, mint a lányoknál.
A nagy méret több nehézséggel is járhat, a makroszómiás babák például sokszor nehezebben jutnak át a szülőcsatornán, előfordul például, hogy a váll beakad a kismama szeméremcsontjába. Ez szélsőséges esetben akár maradandó károsodást is okozhat a gyermeknek, és szülés utáni vérzést idézhet elő az anyánál. Magzati túlnövekedés esetén a szülés második fázisa is szokatlanul hosszú lehet, ami szintén veszélyessé válhat.
Taylor szerint arra vonatkozóan kevés az adat, hogy a makroszómiás babák a későbbi életükben is nagyok maradnak-e. A szűkös információk alapján mindenesetre úgy tűnik, nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyossá vagy elhízottá hétéves korukra, és a 2-es típusú cukorbetegség is komolyabban fenyegeti őket a későbbi életükben.
Az 1970-es évektől kezdődően a babák tömege egyébként átlagosan mintegy 450 grammal nőtt. Mivel a makroszómia egyik kockázati tényezője az elhízás, Taylor szerint a jövőben egyre több óriásbébi fog születni.
