Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet / AFP
Tudomány

Tévedésen múlt a Nobel-díj megalapítása?

Alfred Nobel svéd vegyész 1863-ban nyújtotta be első robbanóanyag-szabadalmát, a nitroglicerin felrobbantására szolgáló higany-fulminát robbanógyutacs rövid idő alatt széles körben elterjedt. Nobel élete során több mint 300 szabadalmat jegyzett, hatalmas vagyonra tett szert, életútját azonban családi tragédiák kísérték –írja a Múlt-kor.hu.

Téves halálhír

A heleneborgi gyárlaboratóriumában 1864-ben robbanás történt, Alfred 21 éves öccse, Emil és régi barátja, a gyár mérnöke is az áldozatok között volt. A baleset annyira megviselte a Nobel fiúk apját, hogy szélütést kapott, majd élete végéig mozgásképtelen maradt.

A tragédia után Alfred elkezdte kidolgozni a nitroglicerin biztonságos gyártási, szállítási és felhasználási módszerét, két évvel később azonban újabb robbanás következett be egy másik telephelyen – a nitroglicerin stabilizálásának útja vezetett el végül a dinamit feltalálásához. A máig leghíresebb tudományos díj hátterét adó alapítvány létrehozásának gondolatát állítólag a halálhírére írt nekrológok elolvasása keltette fel benne. 1888-ban, bátyja halálakor a lapok tévesen őt búcsúztatták, de nem éppen hízelgő szavakkal.

A Le Figaro című francia lap nekrológjának a „Meghalt a halál kereskedője” címet adta.

A tudomány érdekében

Állítólag ekkor döntött úgy, hogy a vagyonát a béke céljaira ajánlja fel. A végrendelet első változatában még csak az orvostudomány és az élettan területén kiemelkedő eredményt elért tudósokra gondolt, a jutalmazni kívántak végső köre a harmadik változatban vált teljessé.

Nobel 1896-ban bekövetkezett halála után több mint három évbe telt, mire pénzzé tették ingatlanjait, gyárait, vállalatait és részvényeit. Meg kellett egyezni a családdal és el kellett érni, hogy II. Oszkár svéd király aláírja a Nobel Alapítvány „alkotmányát”. Nobelt kritikák érték amiatt, mert nemcsak a svédeket jutalmazta, egyesek hazafiatlansággal is megvádolták. A svéd vegyész és üzletember célja azonban éppen a nemzeti hovatartozástól független tudományos sikerek ösztönzése volt.

Ajánlott videó