Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy rengeteg gyertyát megspórolhatnánk a világításon, ha óráinkat időről időre a Nap járásához igazítanánk. Az ötlet később is többször felmerült, de csak az első világháborúban jelentkező nyersanyaghiány okán vált gyakorlattá, akkor is csak átmenetileg.
Vasárnap eggyel hátrébb állítjuk
A lényeg, hogy a nyári félévben az óramutatókat eggyel előrébb tolták, így jobban kihasználták a világos periódust, megszületett a nyári időszámítás. Télen viszont visszatértek a normál időhöz, eggyel visszatekerték a mutatót, ezt nevezzük ma téli időszámításnak.
A második világháború ismét a téli és nyári időszámítás váltogatására kényszerített sok országot, a XX. század második felében pedig a legtöbben állandósították. A jelenlegi rendszer szerint március utolsó vasárnapján indul a nyári idő, október utolsó vasárnapján pedig visszatérünk a télire. Utóbbi idén október 30-ára esik, azaz most vasárnap:
A szombati 7:21 helyett már 6:23-kor üdvözölhetjük a napot az égen, ám sokakat inkább az bánt, hogy 16:31-kor már búcsúznunk is kell tőle – szombaton ez az időpont még 17:32 volt. Ahogy itt is látszik, az óraátállítással csupán eltoltuk a világos periódus időszakát, de ettől függetlenül a nappalok hossza folyamatosan csökken. Az ok ugyanaz, amiért az évszakok is váltakoznak: a Föld forgástengelyének dőlése.
Mert dől a Föld
A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.
A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén rövidebbek a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „téli félévben” tartózkodik.
Soha nincs megállás, a világos órák száma a nyári napfordulón, június 21-én több mint 16 órával éri el maximumát, majd folyamatosan csökken a téli napfordulóig. Akkor, december 21-én a 7:27-es napkelte és a 15:56-os napnyugta között mindössze nyolc és fél órát láthatjuk a napot. Ezt követően ismét nőni kezd a nappalok ideje a következő napfordulóig, és így tovább örök körforgásban.
