A pornak annyi köze van a porallergiához, hogy a velünk élő apró atkák mikroszkopikus ürüléke is a „porral száll” a levegőben. A nyolclábú apróságok minden zárt térben jelen vannak, ahol mi, a bőrünkkel táplálkoznak, és iszonyatos tömegben lehetnek jelen az ágyban, a bútorok kárpitján vagy a szőnyegben.
Hagyományosan a februártól október közepéig, végéig tartó időszakot tekintjük allergiaszezonnak, ilyenkor virágoznak a fák, bokrok és fűfélék szépen egymás után. Virágporuk sokaknál a náthához hasonló tüneteket vált ki: orrfolyás, orrdugulás, gyakori tüsszentés, szemviszketés, köhögés stb.
Ez a pollenallergia, ami azonban nem a növények „hibája”. Saját szervezetünk túlzott immunreakciójáról van szó, amikor veszélyesnek ítél egyébként teljesen ártalmatlan anyagokat. Milliók életét keseríti meg csak Magyarországon is, a legtöbb szenvedést a parlagfű okozza. Ám sokan vannak olyanok, akiket egész évben, télen is kínoznak a tünetek, akkor, amikor egyetlen allergén növényfaj sem bocsát ki polleneket, sőt a panaszok beltéren jelentkeznek leginkább.
Ezt nevezzük porallergiának vagy házipor-allergiának, ami viszont csak megközelítőleg pontos meghatározás. A panaszokat ugyanis nem a por, hanem a lakásunkban élő millió és millió poratka ürüléke okozza, amit ugyanúgy észrevétlenül lélegzünk be, akár a polleneket.
Nyolclábú apróságok
Az úgynevezett háziporatkák rendszertanilag az ízeltlábúakhoz tartoznak, és több fajt sorolunk hozzájuk, mindegyikük apró, fél milliméternél kisebb. A világ minden táján elterjedtek, és az ember által teremtett védett, otthoni körülmények a legideálisabbak számukra: vagyis az állandó szobahőmérséklet.
A port vizsgálva szabad szemmel nem sok esélyünk van az apróságok kiszúrására, de erősebb nagyító vagy mikroszkóp alatt krémes színű, nyolclábú lényeket láthatunk. Mint valami póklábakra szerelt tartályok – az atkák a pókok rokonai. Igencsak szaporák, az új generáció 3-4 hét alatt végigmegy mind a hat fejlődési stádiumon és kifejlett állattá válik, a nőstények pedig készek arra, hogy akár több tucat petét rakjanak.
A bőrünkkel tápláljuk őket
A megfelelő környezet mellett táplálékot is bőven találnak maguknak a közelünkben, ugyanis elsősorban elhalt és lepergett hámsejtjeinkkel táplálkoznak. Mivel ebből minden „emberjárta” helyen bőséggel akad, a háziporatkák is minden olyan helyen előfordulnak, ahol mi magunk, azaz lakásokban, irodákban, tényleg bárhol.
Elképesztő mértékben képesek elszaporodni, főleg olyan helyeken, ahol adott a táplálékbőség, és a búvóhely is. Azaz elsősorban párnákban, matracokban, bútorszövetekben, de szőnyegekben, függönyökben is rengetegen megbújhatnak, illetve bárhol rájuk bukkanhatunk, ahol a por megtapadt.
Nagyságrendjükre jellemző, hogy egy grammnyi porban akár több száz atka is élhet, két évnyi használat után pedig egy párna súlyának akár 10 százalékát is adhatják az elhullott atkák és ürülékük. Utóbbi a nagy gond, mert a száraz ürülék széttöredezve mikroszkopikus szemcséket alkot, a legkisebb fuvallatra is a levegőbe emelkedik, és hosszú ideig ott is lebeg.
Mit tehetünk ellenük?
A poratkák „ereje” nagy számukban rejlik, tökéletesen por- és atkamentes lakás pedig nem létezik, de két fronton is felvehetjük ellenük a küzdelmet. Az egyik, ha tisztában vagyunk a gyengeségeikkel, ezeket kihasználva jelentősen csökkenthetjük a számukat, ezzel pedig az allergének mennyiségét is a lakás levegőjében.
A legjobban 70-80 százalékos páratartalom mellett érzik magukat, ezért ha a lakás levegője túl nedves, páramentesítő készülékkel 50 százalék körüli értéket tartva jelentősen megnehezíthetjük az életüket. Főleg a csapadékos, párásabb tavaszi és őszi időszakban lehet szükség „beavatakozásra”.
Ez a legtisztító egy egész lakással megbirkózik
A Philips élen jár a légtisztítók gyártásában és a 4000i típusú modellek egész lakások levegőjét képesek tisztán tartani. Egy ilyen gép 610 köbméter/óra mennyiségű levegőből tudja kivonni a részecskéket, és a beépített szenzor képes valós időben érzékelni a beltéri levegő szennyezettségét, méghozzá három kategóriára bontva: szálló por (PM2,5), káros gázok és beltéri allergének. A Philips légtisztítók a 0,003 mikron méretű (ez kisebb, mint a legkisebb ismert vírus) részecskék közel 100 százalékát eltávolítják a levegőből, és nemcsak a finomszemcsés anyagokat, de a baktériumokat, vírusokat, aeroszolokat, továbbá az allergizáló anyagokat pl. a polleneket, a port és az állati hámsejteket is. Így hozzájárulhat az allergiás tünetek csökkenéséhez nappal és éjszaka egyaránt.
Háromlépcsős szűrésről van szó: az előszűrő a levegőből először felfogja a port, a haj- és szőrszálakat, második lépcsőben az aktív szénszűrő megköti a kellemetlen szagokat és a káros gázokat, végül a NanoProtect HEPA szűrőn az ultrafinom, mikron méretű részecskék is fennakadnak. Utóbbiak egészségre vonatkozó veszélye, hogy a tüdőből akár a véráramba bekerülve más létfontosságú szervekhez is eljuthatnak.
Nem bírják a meleget, ezért az ágyneműt és minden mosható lakástextilt magas hőfokon mossuk. Sok atkát elpusztítunk, ha időnként átgőzöljük a függönyöket, bútortextileket, matracokat, szőnyegeket, illetve ha valaki allergiás, érdemes inkább redőnnyel pótolni a nagy sötétítőfüggönyöket, és minimalizálni a szőnyegek felületét. Emellett használhatunk légtisztító gépeket, és takarításhoz is válasszunk olyan porszívót, amely az allergéneket is „odabent” tartja.
Ez utóbbival pedig már meg is nyitottuk az atkák elleni második frontot: minden olyan tevékenység, ami csökkenti a beltéri por mennyiségét, egyben az atkák számát is visszaveti. Visszaveti, mert eltűnni nem fognak: takaríthat bárki, amennyit csak bír, pormentes, steril környezetet nem tudunk létrehozni – valójában ez nem is lehet cél, immunrendszerünk látná kárát.
