Krizsán Csaba / MTI
Tudomány

Van értelme random módon fákat ültetni?

A városi környezet elképesztően szélsőséges a fák számára, nem véletlenül láthatunk gyakran senyvedő csemetéket, fasorokat magunk körül. Az erdő csak közösségként tölti be küldetését, a településeken viszont még egy-egy fa is közvetlen hasznot hajt, ám ehhez édeskevés, hogy ötletszerűen elültessünk bármilyen csemetét.

Jó ideje faültetési lázban ég Magyarország, cégek, magánszemélyek, intézmények, közösségek indítanak kisebb-nagyobb fásítási programokat, országszerte ezerszám bukkannak fel a facsemeték településeken vagy „kint” a természetben. Az egyik legnagyobb vállalást a 10 millió Fa Alapítvány tette, amely helyi közösségeken keresztül szervezi fák ültetését és erdők telepítését: idén ősszel 90 ezer fa elültetését tervezi.

A klímaváltozás és az ökológiai válság fenyegetésének árnyékában minden zöld folt érték, a szemléletformálás elengedhetetlen, de felmerül a kérdés:

van bármi értelme egy–két vagy akár 10–20 fa ötletszerű elültetésének?

Bizonyára mindenkinek ismerős kép a „hirtelen megjelenő” 10–100 facsemete a lakóhelye környékén, amelyek többsége már a következő nyáron szemmel láthatóan senyved, rossz esetben néhány év alatt pedig a legtöbb fel is adja az életben maradásért folytatott küzdelmet.

Illyés Tibor / MTI Fát ültetnek a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozat megnyitójának résztvevői a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában Visegrádon 2018. október 1-jén.

Ha azt szeretnénk, hogy a fáradozásoknak és a nem kis anyagi befektetésnek haszna is legyen, három szempontot kell szem előtt tartani: mit, hova és hogyan telepítünk. Dr. Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával, a 10 millió Fa Alapítvány ökológiai szakértőjével beszélgettünk.

Erdővel a klímaváltozás ellen

Fontos már az elején szétválasztani a belterületi faültetést és a külterületi erdősítést. A klímaváltozás ellen és az ökológiai sokszínűség megőrzése érdekében – a kettő nagyon szorosan jár együtt – nyilvánvalóan erdők telepítésével tehetünk a legtöbbet, itt fontos tényező, hogy az erdő nem fák összessége, hanem élő közösség.

Az egészséges erdőt a termőhelynek megfelelő őshonos fajok különböző korú fái alkotják, és elengedhetetlen a holtfa jelenléte – itt írtunk erről részletekbe menően.

Amellett, hogy a legsokszínűbb életközösségnek ad otthont, a magyarországi őshonos fajokból álló erdő hektáronként 5–10 tonna szén-dioxidot köt meg évente

– mondja a 24.hu-nak Aszalós Réka.

Persze csak addig, amíg tarra nem vágjuk és el nem tüzeljük, akkor ugyanis a fák élete során elnyelt összes CO2 visszajut a légkörbe. Az új telepítésből csak évtizedek múltán válik fenti funkcióit valóban betöltő erdő, ezen a téren tehát nemzedékekre előre szóló gondolkodás és komoly szakmai tudás szükséges.

Gyakorlati szempontból a laikushoz sokkal közelebb áll a – fenti kategóriáink szerint – belterületi faültetés, ahol némileg mások a szempontok.

A városi fa közvetlenül segít

A cél itt nyilvánvalóan nem a karbonmegkötés, hanem a település, a város, az épített környezet élhetőbbé tétele, és azt is figyelembe kell venni, hogy adott fának el kell viselnie a városi ártalmakat, a városi szárazságot, a szennyezett levegőt. A kiválasztás alapja elsősorban az úgynevezett várostűrő képesség, amiben őshonos fajaink nem igazán erősek, ezért ide sokszor azok kertészeti változatai, illetve nem inváziós idegenhonos fajok jöhetnek szóba – kertészeti szakemberek az ezen a listán található növényeket javasolják.

Komka Péter / MTI Újonnan elültetett fa a településfásítási program tavaszi ültetési időszakának záró eseményén az ostorosi Szőlőfürt Óvoda udvarán 2021. május 26-án.

Visszatérve pedig a cikkünk elején feltett kérdés első feléhez: ha a megfelelő faj egyedét ültetjük a megfelelő helyre, akkor igen, a településeken akár egy–két fa telepítésének is van gyakorlati haszna.

Az egészséges fák megkötik a port, tisztítják és párásítják a levegőt, árnyékolnak és hűtenek, azaz ellensúlyozzák a városi hősziget hatásait

– sorolja a teljesség igénye nélkül a szakember.

Nyáron a beton, a fekete aszfalt olyan forró, hogy mezítláb rá sem lehet lépni, de felmelegszenek a házfalak is, napnyugta után pedig nem engedik lehűlni a levegőt, ontják magukból a hőt. A folyamatosan magas hőmérséklet rendkívüli módon megterheli az emberi szervezetet, ezért válnak egyre halálosabbá a nyári hőhullámok. A fák által árnyékolt felületek viszont hűvösebbek maradnak, emellett a növények párologtatása is csökkenti a hőmérsékletet – fokokról és arányokról itt olvashat bővebben egy kutatás eredményei alapján.

A város szélsőséges környezet

Épített környezetben viszont igencsak kevés az optimális élőhely, vertikálisan és horizontálisan is elképesztő szélsőségek között változik a környezet. Nekünk persze így ideális, de menjünk egyszer úgy, például, munkába, hogy útközben a „fák fejével gondolkodva” mérjük fel a környéket.

A magas bérházak közti fasort szinte csak elvétve éri a nap, míg a tér közepén álló példányt keltétől nyugtáig körbeperzseli. Sok fát betontenger ölel körbe, jó esetben félméternyi szabad földfelület marad a törzs körül – ezeknek szinte kizárólag az itt beszivárgó csapadékból kell megoldaniuk vízellátásukat.

Megfelelő talaj a városokban gyakorlatilag sehol nincs, a felszín alatt leginkább építési törmeléket találunk, kettő az egyben alapon a tágas lakótelepi parkokat is jellemzően sitthalmok elfedésével alakították ki. Márpedig Aszalós Réka ökölszabályként említi, hogy egy fának legalább olyan térfogatú, vízmegtartó, tápanyagot szolgáltató földdarabra van szüksége, mint amekkora a koronája. Ültetéskor tehát az egyik legfontosabb a megfelelő méretű ültetőgödör kialakítása, annak felöltése minőségi, tápanyagdús földdel. Ültetéshez gyakorlati tanácsokat olvashat itt és itt.

Czeglédi Zsolt / MTI Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkára és Simon Csilla, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese fát ültet a Postás liget avatásán Debrecenben 2021. augusztus 19-én.

Hosszan sorolhatnánk még a fák számára extrém helyzeteket, de talán már így is egyértelmű a válasz fő kérdésünk második felére: az ötletszerű, random faültetésnek a világon semmi értelme. Már csak azért sem, mert a telepítésnél például kötelező lenne figyelembe venni a légvezetékeket és a föld alatt futó közművek elhelyezkedését, illetve betartani az ide vonatkozó szabályokat. Légvezetékek alá például olyan fák ültetése javasolt, amelyek nem nőnek nagyra. Az egyik legfontosabb gyakorlati tanács, hogy a településeken ültetett fáknak még 2–3 év utógondozásra, elsősorban locsolásra van szüksége, enélkül – elsősorban a nyári forróságban – a legszakszerűbben elültetett növények is elpusztulhatnak.

Összességében tehát senkit nem bátorítunk rá, hogy magánemberként faültetésbe kezdjen a településeken, kivéve természetesen, ha megvan a szakértelme és a gyakorlata hozzá. Javasoljon, szervezzen ki-ki habitusa szerint, lehetőleg az önkormányzattal, helyi zöld szervezetekkel egyeztetve, de a gyakorlati munkát az erre hivatott intézmények, egyesületek, szakemberek segítségével oldja meg. A civilek ajtaja mindenki előtt nyitva áll az ország szinte bármely pontján.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.