Tudomány

Agyvérzés után is tovább harcolt a magyar vezér

Állapota folyamatosan romlott, de a hadból nem hiányozhatott, Szendrő ostrománál lábait a nyereghez kötözték, le ne essen lóról. Kinizsi Pált a szerencse emelte magasra, ám ő tehetsége, bátorsága révén a legnagyobbak közé küzdötte magát, immár saját jogán.

A magyar nemzeti emlékezet félezer év távlatából is élénken őrzi Kinizsi Pál emlékét, nincs nemzedék, amely ne ismerné roppant erejét, vitézségét, a magyarnak hírnevet szerző harcait. Hogy ez a jövőben is így maradjon, arról apáink, nagyapáink meséin, Tatay Sándor remek regényén túl Fekete Laci is gondoskodott, akinek hatására ma már a világ erős emberei is súlyemelés helyett malomköveket dobálnak.

Ma 525 éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, aki egy agyvérzést követően, élete utolsó napjaiban is lovára kötöztetve magát vezette harcba katonáit. A hadvezérről Dr. Horváth Richárd történésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgettünk.

Senki nem pottyan bele a történelembe

Nincs, aki ne ismerné a mondát, amikor Mátyás király (vagy vezére Magyar Balázs, vagy mindketten) vadászatban kitikkadva egy malomhoz értek, a molnárlegénytől kértek frissítőt. Ő volt Kinizsi Pál, hozta is rögvest a kancsó vizet, de tudta, királynak tálca dukál, így hát egy mázsás malomkövön nyújtotta fel a lóháton ülő uralkodónak. Mátyás ezen elámulva azonnal katonájává fogadta, és ez bizony később remek döntésnek bizonyult.

A monda a közös tudatunk gyöngyszeme, de nem fedi a valóságot. A középkorban volt ugyan példa, hogy valaki egészen alacsonyról jutott a csúcsra – gondoljunk csak Bakócz Tamásra, jobbágysorból indulva lett bíboros, esztergomi érsek, csaknem pápa –, de nem volt általános. Ahogy a történész fogalmaz:

Ezeket a karriereket nem a szél fújta össze, olyan nincs, hogy valaki csak úgy belepottyan a történelembe. És ez Kinizsire is igaz.

Szerencséje volt

Az apa, Kinizsi Antal néhány jobbágyportát birtokló, katonáskodó kisnemes volt, a család nevét Kiskinizs és Nagykinizs még mindig őrzi a Hernád két partján a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Antal török fogságban is volt, feltehetően Hunyadi János vitézeként harcolt. Ilyen családi háttérrel Kinizsi Pál a megyei közgyűlésbe eljárhatott volna, és ha a harcban nagyon kitünteti magát, kisebb királyi hadakat vezethet, de nem tovább.

Magyar Balázs egy XIX. század közepén készült litográfián. Forrás: Wikipedia

Csakhogy az apa korai halála után az özvegy Magyar Balázshoz, Mátyás király kapitányához, bizalmasához, későbbi erdélyi vajdához, horvát-szlavón bánhoz ment feleségül, Pál egyik pillanatról a másikra a király köreibe került. Az ő szempontjából ez nyilván vakszerencse volt, ami még a középszerű ember előtt is elképesztő távlatokat nyitott volna meg, de Kinizsi a legkevésbé sem volt középszerű.

A szakember szavait tágan értelmezve azt mondhatjuk, ez a házasság emelte Kinizsit magasra, ám ő tehetsége, bátorsága révén a legnagyobbak közé küzdötte magát, immár saját jogán. Érdemes volt arra, hogy felemelkedjen, „szerencséjéből” egész Magyarország profitált.

Ma már alacsonynak számítana

Születési dátumát tekintve nagy a bizonytalanság, „közmegegyezéssel” 1430-1432 közé szokás tenni, de erre csak egyetlen írásos forrásból következtetünk. Történt ugyanis, hogy Mátyás király temetésén, 1490-ben részt vett a Szentszék követe, aki részletes beszámolót küldött a pápának a Budán ez alkalomra összegyűlt magyar urakról is. E szerint Kinizsi átlagos magasságú, napcserzette bőrű, szigorú tekintetű, rendkívül, izmos, robosztus testű, 60 év körüli férfi volt.

Az ilyen becsléseket viszont érdemes óvatosan kezelni. Biztosan mindannyian ismerünk olyan 40-es férfit, aki az idegen szemében „vagy 60-nak néz ki”, mert mondjuk életmódjával tesz róla, hogy így legyen.

Kinizsi ízig-vérig katona volt, »terepi ember«, arcán minden bizonnyal komoly nyomokat hagyott a sok megerőltetés, nélkülözés, a szüntelen táborozás, hadi állapot és persze a harc

– jegyzi meg Horváth Richárd hozzátéve: az első biztos adatok róla 1467-68-ból származnak, későbbi tettei alapján szinte lehetetlen, hogy egy ilyen kvalitású ember 37-38 éves koráig ne üsse át a források ingerküszöbét.

Földi maradványait nem ismerjük, de páncélinge alapján körülbelül 150-160 centiméter magas lehetett, ami abban az időben teljesen átlagosnak számított.

Az 1460-as évektől már a király mellett találjuk kisebb-nagyobb katonai feladatokkal, majd a következő évtizedet mondhatni „végigrundolta”. Harcolt a csehek ellen, részt vett a havasalföldi hadjáratban, majd az osztrák háborúkban egyre magasabb pozícióban. Fenti megjegyzésünkre visszautalva: Magyar Balázs vejeként bejáratos lett Mátyás udvarába, de annak megbecsült tagjává, a király hadvezérévé önnön jogán vált.

A legnagyobb győzelem

Karrierje csúcsát, általa pedig a magyar történelem egyik fénypontját az 1479-es év hozta el. Mátyás ellen 1471-ben Vitéz János vezetésével lázadást szítottak, amin a király gyorsan, de fájdalmasan lett úrrá, ezek után komoly változásokat eszközölt a királyi tanácsban (is). Részben kiszorította a humanista értelmiséget, helyükre olyan férfiakat helyezett, mint Kinizsi Pált és a vele párhuzamos katonai pályát befutó ecsedi Báthori Istvánt.

Úgynevezett katonabárókat ültetett a királyi tanácsba, gyakorlati embereket, akik keveset beszélnek, kérdések, elmélkedések helyett inkább parancsot teljesítenek. Lépését a belpolitikán túl a növekvő török veszély is indokolta. Nemcsak névleg, Mátyás az ország védelmi rendszerét is megreformálta.

Kinizsi Pál. Forrás: Wikipedia

Ennek részleteibe nem megyünk most bele, a lényeg, hogy 1479-ben a délvidék védelmét három részre osztotta, a nyugati szakaszért a szlavón bán, a középsőért az alsó részek főkapitánya, a keleti részért pedig az erdélyi vajda volt felelős. Az intézkedés egyik nagyon fontos eleme, hogy királyi parancs nélkül, azaz a korábbiaknál sokkal gyorsabban és hatékonyabban hívhatták hadba a kezük alá adott megyék hadait.

A legkomolyabban veszélyeztetet részekre az uralkodó bizalmasait ültette: Erdély vajdája Báthori, az alsó részek főkapitánya Kinizsi lett. A források alapján nehéz pontos számot mondani, de hősünk 8-14 megye katonai ereje felett rendelkezett, a Magyar Királyság egyik legfontosabb hadvezére lett. A két főúr pedig még ugyanennek az évnek őszén maradéktalanul megszolgálta a király bizalmát, amikor Isza bég vezetésével 10-20 ezres török had tört Erdélyre.

A vajda egyedül képtelen volt vele szembeszállni, de Kinizsivel együtt október 13-án Kenyérmezőnél megsemmisítő vereséget mértek a török hadra. Itt írtunk erről részleteiben, a lényeg:

az 1526 előtti török-magyar háborúk történetében ez volt a legnagyobb létszámú, nyílt színi ütközet, ami a mi győzelmünkkel végződött.

Esküszegő?

A mából visszatekintve sokan felróják Kinizsinek, hogy Mátyás halála után az új király, Ulászló szolgálatában részt vett a híres fekete sereg szétverésében, és illetve maga vezette a hadat, amely legyőzte Corvin Jánost – holott Mátyás vélhetően személyesen is feleskette törvénytelen fia megválasztására és támogatására.

A válasz egyrészt az, mai szemmel is világosan láthatóak a politikai és katonai okok, amelyek erre késztették, illetve a józan ész is felmenti Kinizsit mind a kor, mind az utókor szemében, ezt itt foglaltuk össze Magyarország alatt beszakadt a föld címmel.

Magyarország alatt beszakadt a föld
Fél évezrede folyik a bűnbakkeresés, ideje lenne megérteni: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat, de egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben végül elbuktak.

Lovára kötözve

A katona életében a halál állandó társ, ám személyre szabottan mindig váratlanul érkezik, de nem Kinizsi Pálhoz. Az új uralkodó 1490 után is megtartotta „posztján” hadi tapasztalatai, hírneve, katonái és birtokai – Magyar Balázs nemcsak lányát, Benignát adta hozzá feleségül, de fiává fogadta, örökösévé tette, illetve érdemei fejében Mátyástól is komoly adományokat kapott – gyakorlatilag nélkülözhetetlenné tették.

Végezte is a dolgát a tőle elvárt módon, és az után is, hogy 1494 elején agyvérzést kapott. Talpra állt, de többé nem volt a régi

– fogalmaz a történész ami azt jelenti, képességei a kívülálló számára is észrevehetően romlottak.

Nem tudjuk, pontosan milyen károsodásokat szenvedett, csupán annyit, hogy halála napjáig talpon volt, és utolsó leheletéig harcolt. Közben jegyezzük meg nem is olyan halkan, hogy ebben az évben a király országbíróvá nevezte ki, ami az uralkodó és a nádor utáni harmadik legfontosabb tisztség volt.

Állapota folyamatosan romlott, de a hadból nem hiányozhatott, Szendrő ostrománál lábait a nyereghez kötözték, le ne essen lóról. A vár egyébként sikertelenül végződő vívása közben hunyt el valószínűleg 1494. november 24-én (de biztosan 26-át megelőzően) – ez a dátum is „közmegegyezéses”, a különböző források néhány napon belüli szórást mutatnak.

Kiemelt kép: a kenyérmezei csata jelenete, ahol Kinizsi kimenti Báthori vajdát. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.