Tudomány

Karddal tett esküt a magyar királynő

III. Károly egyetlen fia alig pár hónaposan elhunyt, ezzel pedig 1716-ban a Habsburg-ház történetében először állt elő az a helyzet, hogy az örökös csakis nő lehet. Az uralkodó ezért törvénybe foglalta a nőági örökösödést: ez lett a Pragmatica Sanctio, amelyet az erdélyi országgyűlés 1722 márciusában, a pozsonyi pedig három hónappal később fogadott el – írja a Rubicon.hu.

Nő a trónon

Károly halála után, 1740-ben legidősebb lánya, az akkor 23 éves Mária Terézia lépett a trónra, 1741. június 25-én koronázták Magyarország királynőjévé.

Bár öröklését korábban az európai hatalmak is elfogadták, Károly halálát követően két hónappal mégis kirobbant a nyolcéves osztrák örökösödési háború, aminek viszont nem sok köze volt a Pragmatica Sanctióhoz. A háború kirobbantója, Nagy Frigyes porosz király ugyanis semmiféle ürügyet nem keresett a támadáshoz, mindössze Mária Terézia személyében egy gyenge nőt sejtett, akit Szilézia fejében akart csak elismerni.

A királynő azonban nem engedett a zsarolásnak, 1740 decemberében a poroszokkal beállt a hadiállapot, amihez hamarosan a bajorok és a franciák is csatlakoztak. A magyar rendek komoly választás elé kerültek, hiszen az osztrákok ellenfeleihez csatlakozva akár el is űzhették volna a Habsburgokat, mégis Mária Terézia támogatása mellett döntöttek.

Wikipedia Mária Terézia a koronázási dombon

Ennek egyik legjelentősebb oka alighanem a még mindig jelentős török veszély volt, de egy gyenge nő látványa – aki ráadásul nemrég anya lett – valószínűleg még a Habsburgokra leginkább neheztelő küldöttek szívét is meglágyította.

Ősi szokás szerint

Az országgyűlés 1741 májusában gyűlt össze Pozsonyban, a királynő elődeihez hasonló pompával június 20-án vonult be a koronázóvárosba, majd négy nappal később aláírta a Batthyány Lajos kancellár által megfogalmazott hitlevelet. Másnap, 1741. június 25-én, a Szent Márton-dómban Esterházy Imre és Pálffy János nádor közreműködésével Mária Teréziát Magyarország királyává koronázták – a rendek a domina et rex, azaz úrnőnk és királyunk néven szólították meg őt hódolatuk során – majd, tekintettel az új uralkodó nő voltára, hintóval vitték őt le a Duna-parti koronázási dombhoz.

Az új király(nő) ősi szokás szerint fellovagolt a dombtetőre, és kardjával a négy égtáj felé suhintva esküt tett az ország védelmére.

Miközben a szorongatott királynő Magyarország hűségében megnyugodhatott, birodalma nyugati feléből egyre baljósabb hírek érkeztek: a bajor-francia-porosz szövetség elszánta magát az osztrák tartományok felosztására, a támadókkal szemben pedig – egy ideig – mindössze Anglia közvetítésére számíthatott. Ebben a válságos helyzetben került sor az 1741-es év második, híres pozsonyi országgyűlésére, ahol Mária Terézia már a csecsemő Józseffel jelent meg, és elérte, hogy a rendek életüket és vérüket ajánlják fel országai megvédésére.

Ez a gesztus, és ezzel együtt Magyarország hűsége aztán döntő módon járult hozzá az osztrák örökösödési háború túléléséhez, és – Szilézia elvesztésével – a Habsburg Birodalom fennmaradásához, melyet egyik legjelentősebb felvilágosult uralkodónk aztán négy évtizeden át kormányozhatott.

55 millió ember él demenciával napjainkban, s a betegség – amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. A probléma egyre csak súlyosbodni fog. A kormánynak van egy stratégiája, az közhelyes megállapításokon kívül konkrét intézkedési tervet nem tartalmaz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.