Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Tudomány koronavírus

A vírus még nyerhet meccseket, meg kell tanulnunk együtt élni vele

Bár az oltás nagyon fontos, még sokáig szükség lesz antivirális gyógyszerekre, köztük arra is, amit a magyar kutatók fejlesztenek ki. Keserű György Miklós, a TTK gyógyszerkémiai kutatóközpontjának vezetője szerint új korszakba lépett az emberiség.

„Még egy kis idő, és az oltásnak köszönhetően túl leszünk a járványon.” Gyakran hallani ezt a bizakodó állítást. Igaz, vagy hamis?

Kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Érdemes megnézni, mi történik például Izraelben: kiemelkedő mértékű az átoltottság és a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet. Ami nem azt jelenti, hogy minden új mutánsra új vakcina kell, hiszen minden jel szerint a brit variáció ellen a jelenlegi vakcinák védettséget adnak, de azt látni kell, hogy a dél-afrikaival kapcsolatban már nem ennyire biztató a helyzet: egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget mutat ez a változat. Az új variánsok  fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavaly márciusi vírusé volt. Szóval már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi pandémiás helyzet ún. endémiás helyzetté alakul, ami az jelenti, hogy a vírus velünk marad, de lényegesen kevesebb súlyos szövődménnyel vagy halálesettel jár a jövőben.

Milyen hosszú ideig fog velünk maradni?

Évekig. Akár évtizedekig. Meg kell tanulnunk vele az együttélést. Pillanatnyilag azt mondhatjuk, hogy ha a logisztikai nehézségeket, az oltási kampányokkal szembeni lakossági ellenállást és a vírus mutációs képességét összeadjuk, a korábban 50-60 százalékos átoltottságra remélt közösségi immunitás várhatóan csak magasabb átoltottságnál fog jelentkezni.

A vírus nem áll le a mutációk gyártásával?

Nem, mert evolúciós nyomás alatt van. Az az érdeke, hogy terjedjen. Az új, fertőzőképesebb változatok ki is szorítják a korábbiakat. És ha nem megfelelő hatékonyságú vakcinával támadunk, azzal az ezt a természetes szelekciót némiképp fel is gyorsítjuk, tehát megnyerhet meccseket a vírus, ha a háborút végül el is fogja veszíteni.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Az új mutációk a fiatalabb vagy egészségesebb szervezeteket is megtámadják? Tágul a veszélyeztetett csoportok köre?

A fertőzőképesség fokozódása értelemszerűen azzal jár, hogy több lesz a fertőzött. Ha több a fertőzött, több a súlyos szövődménnyel kórházba kerülő beteg is. Sajnos az újabb verziók már az egészségeseket is leterítik, de vannak krónikus betegségek, amik a fiatalabb korcsoportban is jellemzők, hiszen harmincévesen is küzdhet valaki magas vérnyomással, az autoimmun betegségek pedig a fiatalabbak között egyre gyakoribbak. Ilyen értelemben is tágul a rizikócsoport.

Vannak vírusok, amiket sikerült kiütni a vakcinációval, és van, ami velünk maradt, mint az influenza, vagy ezek szerint a koronavírus. Mi okozza ezt a különbséget?

Meghatározó a variációk száma, illetve a betegség lefolyása. Az ebolafertőzés rendkívül súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegséget okozott, és bár van vakcina, akik mégis elkapják a fertőzést, többnyire meghalnak, tehát nem tudnak tovább fertőzni. A koronavírus esetében a fertőzöttek öt-nyolc százaléka tünetmentesen átmegy a betegségen, az ebolához képest kevesebb a halálos áldozat, és fertőzöttek kisebb része kerül kórházba. Ez relatív értelemben jó hír, de van egy másik oldala is: akik megfertőződtek, továbbadhatják a fertőzést. Tehát azok a betegségek maradnak hosszabb ideig köztünk, amik esetében a fertőzöttek nagy része talpon marad, és az aktív kontaktjain keresztül szinte végtelen számban adja tovább a vírust.

Szokták mondani a vakcinaszkepikusok, hogy influenzát sem sikerült megfékezni az oltással…

Elvileg talán sikerülhetne, el is érhetnénk az immunitást, de az influenza esetében is kevés az az oltási hajlandóság ahhoz, hogy kialakuljon a társadalmi védettség. Az emberek többnyire úgy vannak vele, hogy inkább átvészelik magát a fertőzést; igen ám, de miközben – szerencsés esetben – komolyabb baj nélkül átvészelik, tovább is adják.

Az elmúlt napok fejleménye volt, hogy az egyik favipirapir hatóanyagú vírusellenes gyógyszert már otthoni alkalmazásra is hozzáférhetővé tették Magyarországon, tehát felírhatja a háziorvos. Hol vannak azok a pontok a betegség lefolyásában, ahol be kell vetni ezeket a szereket?

A fertőződés pillanatától négy-öt napig tart az ún. inkubációs szakasz, ennek a végén jelentkeznek az első tünetek: tipikusan a láz, köhögés, orrfújás, fejfájás. A tünetek megjelenése az a pont, amikor az első teszt megszületik, s a pozitív teszttől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésünkre; ezt nevezzük a betegség virális szakaszának. A virális szakasz az időablak, ahol érdemes alkalmazni az antivirális szereket. Jelenleg két ilyen vegyület áll rendelkezésre Magyarországon, az egyik a kérdésében is említett favipirapir, a másik pedig a remdezivir. A koronavírus úgy működik, hogy bejut az emberi sejtbe, ott kiszabadul belőle az örökítőanyaga, és azonnal rendelkezésére áll egy enzim, ami elkezdi szaporítani az örökítőanyagot, így további vírusok fognak keletkezni. A gyógyszerek ennek az enzimnek a működését akadályozzák.

A remdezivir nagyobb hatékonyságú, de csak a virális szakasz vége felé kezdik alkalmazni, amikor beteg már kórházban van, ugyanis csak vénásan lehet adagolni. Súlyos állapotú, lélegeztetőgépen levő betegeknél is sok esetben hatékonynak bizonyult.

A favipirapir pedig tabletta formájában szedhető, és az enyhe tünetek jelentkezésekor hatásos leginkább. Az, hogy a háziorvos felírhatja, nagyon örvendetes fejlemény. Esélyt jelent, hogy megakadályozzuk a súlyosabb tünetek megjelenését anélkül, hogy a betegnek be kéne menni a kórházba. Így csökkenhet az ellátórendszer terhelése, ami ezekben a hetekben létfontosságú.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

De azért a járvány egy év alatt 2,7 millió áldozatot szedett a világon. Szóval úgy tűnik, ezeknek a gyógyszereknek vannak korlátaik.

A pandémia kezdete óta nagyon sok megmentett életet köszönhetünk nekik, de nem csodaszerekről beszélünk. Ez valahol természetes, hiszen egyiket sem koronavírus-fertőzésre fejlesztették ki eredetileg. A favipirapirt Japánban alkalmazták influenzafertőzés kezelésére, és 2020 márciusában Kínában, majd más ázsiai országokban elkezdték alkalmazni Covid-fertőzésre. A remdezivirt többféle vírusfertőzés kezelésére is kipróbálták, például az ebola esetében is, és nem hozott áttörő eredményt. Abban igaza van, hogy mindkettőnek megvannak a korlátai, ezért is fontos a célzottan SARS-CoV-2 elleni antivirális szerek kutatása.

Hogyan működik egy antivirális szer?

Hogy ezt megértsük, előbb azt kell látnunk, hogyan működik a fertőzés. A vírus bejut az emberi sejtbe, és a gazdasejtet használja fel, hogy megsokszorozza önmagát. A fertőzés úgy teljesedik ki, hogy a saját szervezetünk készíti el az újabb és újabb vírusokat, amiknek az összeszereléséért külön enzimek felelnek, ilyenek a proteázok. Az antivirális hatóanyag a vírusnak a gazdasejtbe való bejutását is gátolhatja. A virális örökítőanyag sokszorozására vonatkozóan talán a legígéretesebb próbálkozás egy olyan új molekula, amit az Egyesült Államokban, az Emory Egyetemen fejlesztettek ki, és már a klinikai teszteknél tart.

Az a stratégia viszont, amivel a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai kutatócsoportjában foglalkozunk angol és izraeli kutatókkal együtt, a következő: ha be is jut a sejtbe a fertőzés, a továbbiakban nem engedjük, hogy a proteáz a vírus fehérjéit egy újabb fertőzőképes vírussá rakja össze.

A vírus sorozatgyártásával foglalkozó enzimnek nagyon bonyolult a szerkezete, ha három dimenzióban nézzük, tele van különböző üregekkel, amiket akár zsebeknek is nevezhetünk. Ezekbe a zsebekbe kell behatolnunk a gyógyszermolekulával. A vírusnak szüksége van a zsebekre a sokszorosítás folyamán, de ha elfoglaljuk, az olyan hatást vált ki, mintha egy szerelőműhelyben a munkás nem tudna hozzáférni a szerszámaihoz. Ezek a zsebek ráadásul más fehérjék üregeihez nem hasonlítanak, tehát speciálisan erre fertőzésre tudjuk szabni a terápiás készítményt. Tehát először az az oxfordi egyetem kutatói meghatározták a fehérje szerkezetét, aztán elkészítettük azokat a parányi molekuláris alkatrészeket, amik bemennek ugyan a zsebbe, de nem töltik ki teljesen. A zsebnek belülről nézve elég  bonyolult a felületi struktúrája, mindenféle alzsebek és egyéb vágatok vannak benne, amikbe a kis építőelemeink megkapaszkodnak, majd ezekből építünk egy molekulát a zseben belül, ami teljesen kitölti az üreget, hogy a vírus ne használhassa. Ha ez sikerül, nyertünk. Leállítottuk a sejten belüli gyártást, kevesebb lesz a szervezetben a vírus, kisebb lesz a fertőzés, és könnyebb lesz a betegség lefolyása.

És mikorra várható, hogy ez a szer elkészül?

Nagyon igyekszünk, de így is évekbe telik. Tudom, hogy ez nagyon soknak tűnik a pandémia újabb felfutása idején, de a gyógyszerfejlesztésben rövid időnek számít. Eleve csoda, hogy alig több, mint egy éve tűnt fel a vírus, és már most használni tudjuk ellene a hatékony oltóanyagot. Vakcina esetében ez normál körülmények közt öt-hét év, de más gyógyszerek kifejlesztéséhez nyolc-tíz év teljesen normális.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Egyszerűen nincs ennyi időnk…

Tudom. És ezért hihetetlen a gyorsulás már így is. Elképesztő energiákat mozgat meg a világ. Az engedélyező hatóságok is bekapcsolódnak a kutatási fázisba, és az adatokat már a fejlesztés folyamatában értékelik. Vezető, békeidőkben egymással konkuráló amerikai és európai gyártók ajánlják fel egymásnak a kapacitásaikat. Gazdasági, politikai nézetkülönbségeket tesznek félre a különböző ágazatok képviselői. Ilyesmi korábban elképzelhetetlen volt.

Új korszakba lépett az emberiség?

Abban a tekintetben biztosan, hogy adódott egy globális probléma, amire válaszul az együttműködésnek sosem látott dimenziói nyíltak meg. A természettudományos kutatók gazdasági szakemberekkel, jogászokkal és különféle társadalomtudományok szakértőivel dolgoznak együtt világszerte, mert felismerték, hogy közös az érdek, nevezetesen, hogy minél előbb és minél kisebb veszteséggel jöjjünk ki a krízisből. És persze felismerték azt is, hogy a pandémia nem pusztán egészségügyi problémakör. Amúgy pedig a tudomány mindig is nemzetközi volt, másképp nem is lehet elképzelni a működését. Szóval ami a probléma egészségügyi vetületét illeti, biztosan megoldást fogunk találni. Ennek egyik komponense a vakcina, a másik pedig a jelenleginél hatékonyabb és specifikusabb antivirális gyógyszer lesz, és igen, azt hiszem, hogy ha továbbra is ilyen mértékű a kooperáció, akkor a kutatásra és gyártásra szánt idő drasztikusan lerövidíthető. Persze a győzelem alatt egyelőre nem azt értem, hogy eltüntetjük a vírust a föld színéről, de azt igen, hogy kezelhetővé lehet szelídíteni a fertőzést.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.