VINCENT JANNINK / ANP MAG / ANP via AFP
Tudomány koronavírus

Ezt lehet tudni a magyar vakcináról

Magyar és osztrák kutatók második generációs, fehérjealapú vakcina fejlesztésén dolgoznak. A laborkísérletek eredményei alapján a munka hamarosan újabb fázisba lép, állatokon kezdik tesztelni.

A PTE Virológiai Kutatócsoportja tavaly kezdett egy vakcinafejlesztési projektet a CEBINA osztrák biotechnológiai céggel, ami a kutatók reményei szerint egy második generációs modern alegységvakcina lesz. Az in vitro laboratóriumi fázist már elvégezték, magyarán a „kémcsőkísérletekkel részben megvannak, és

ezeknek az eredményeit kiértékelve tervezzük már az állatkísérletes szakaszt is, amit feltételezhetően január végén, február elején kezdünk meg

– mondta Dr. Jakab Ferenc, a PTE professzora, a Virológiai Nemzeti Labor vezetője az egyetemi UniTV-nek.

A második generáció

Az fejlesztendő oltóanyag tehát a második generációs fehérjealapú vakcinatípusba tartozik, ezzel pedig a magyar-osztrák kutatás kissé eltér attól, amit más cégek, kutatásfejlesztési vállalatok folytatnak. A vakcinákat ugyanis három fő típusba sorolhatjuk.

Az első generációba tartoznak azok a hagyományos vírusvakcinák, amelyek elölt, vagy inaktivált vírust tartalmaznak – ezeket a technológiákat még a virológia hőskorában alkalmazták, az 1950-es években már léteztek. Ezt váltották fel a második generációs vakcinatípusok, ezek zömmel alegységvakcinák.

Tehát itt már modernebb, molekuláris biológiai technológiákat alkalmazó oltóanyagokról van szó, úgy kell elképzelni, hogy

a kórokozónak csak egy bizonyos kis fehérjéjét, kis antigénjét termeljük le laboratóriumi körülmények között, majd ezt tisztítjuk, és kerül a vakcinába

– magyarázza Jakab professzor. Hozzáteszi: a második generációs vakcináknak számos típusa van, fenti ezekből az egyik.

A harmadik generáció

A harmadik generációt képviselő oltóanyagok jelen pillanatban a legmodernebb technológiát képviselik, ezek a Pfizer-BioNtech, illetve a Moderna által a mostani pandémiában fejlesztett RNS-vakcinák. Ezek alapjaiban hasonlítanak a második generációsokhoz.

Itt is a vírusnak csak egy pici fehérjéjét termeljük, pontosabban termeltetjük le a szervezettel, csakhogy a fehérjeszintézis itt már nem laboratóriumi körülmények történik, hanem maga a szervezet végzi ezt el.

Az RNS-t adják be az oltóanyagba, és ez az úgynevezett messenger (hírvivő) RNS pedig elvégzi a dolgát, megtörténik a fehérje elkészítése, majd az RNS-molekula 72 órán belül elbomlik. Ezután pedig az immunrendszer ugyanúgy védekezik, dolgozik, mint egy normális, természetes vírusfertőzés esetén, és kialakul a megfelelő védettség.

A mutációk ellen

Jakab Ferenc kiemeli, hogy a mind Pfizer, mind a Moderna vakcinája nagyon jó, 95-100 százalékos hatékonyságot mutat. Emellett jelen tudásunk – nagyon fontos kiemelni, hogy jelen tudásunk – szerint ezek az oltóanyagok a most ismert mutációk ellen is hatékonyak, vagyis védelmet biztosítanak.

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a koronavírus gyökeresen nem fog megváltozni, de lehet, hogy kisebb-nagyobb mutációk, mutáns törzsek előfordulnak. Viszont ha szereztünk egy alap védettséget, akkor legfeljebb annyi történhet, hogy egy új törzs esetében nem 100 vagy 95, hanem „csak” 70-75 százalékos lesz a védettségünk. Az oltás tehát e tekintetben is rettenetesen fontos.

Kiemelt képünk illusztráció.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.