A kutatók már nem sokkal a járványügyi korlátozások első bevezetése után felismerték, hogy csökkent a kibocsátásunk, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a koronavírus hosszú távon miként hat majd az emissziónkra. Ennek megértésében segíthet a NASA új vizsgálata – írja a Futurism.
Christoph Keller, a projekt vezetője szerint meglepő az adat. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben több ország is komoly eredményeket ért el a nitrogén-dioxid-koncentráció visszaszorításában, a mostani eredmények azonban megmutatják, hogy még mindig nagy mértékben növeljük a gáz szintjét.
A korlátozások előtti és utáni szennyezés összehasonlítása nem egyszerű az ingadozások miatt. Éppen ezért a NASA egy olyan modellt hozott létre, amely meg tudta határozni, hogy milyen lett volna az idei emisszió, ha nincs a pandémia. A szakértők 46 ország mintegy 5700 állomásától kaptak adatokat a vizsgálathoz.
A csapat arra jutott, hogy a legtöbb város esetében 20-50 százalékos visszaesés történt, Milánóban viszont a csökkenés a 60 százalékot is eléri. „Mind tudtuk, hogy a lezárások hatni fognak a levegő minőségére” – mondta Keller, hozzátéve, hogy az is sejthető volt, hogy nehéz lesz pontosan felmérni az efféle hatásokat. Bár a kutatók számítottak rá, hogy csökkent a kibocsátás, a visszaesés mértéke komoly meglepetést okozott.
