Tudomány

Idehoznak egy madarat, hogy levadásszák

Világszerte minden régióban óriási veszélyt jelentenek az ember által akarva vagy akaratlanul behurcolt állatok és növények. Ezek a fajok, ha ideális környezetbe kerülnek, agresszív és megállíthatatlan terjeszkedésbe kezdenek, sokszor az őshonos fajok rovására. Új hazájukban ugyanis sokszor hiányoznak a ragadozóik, parazitáik, kórokozóik, így nagy előnnyel szállnak versenybe az élelemért és élőhelyért.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

A szervezet közleményéből kiderül, 2020. november 2-tól vált lehetővé hazánkban a vörös fogoly (Alectoris rufa) kibocsátása és vadászata, amely három komoly természetvédelmi és vadgazdálkodási aggályt is felvet.

Ökológiai kockázat

Az elmúlt két évszázadban számos ember által betelepített idegenhonos faj okozott már komoly ökológiai problémát világszerte azáltal, hogy felborította az egyes őshonos életközösségek faji vagy számbeli összetételét, és több őshonos faj állományát kritikusan lecsökkentette vagy akár ki is pusztította. Az idegenhonos, illetve inváziós fajok terjedése világszerte az egyik legfőbb oka a természeti sokféleség csökkenésének, az általuk okozott probléma megelőzése és kezelése pedig jelentős erőforrásokat igényel.

Ennek fényében nehezen indokolható bármilyen idegenhonos faj szándékos betelepítése.

Alapos, mindenre kiterjedő hatásvizsgálat nélkül a XXI. században már nem merülhetne fel, hogy olyan madárfaj kibocsátását engedélyezzék, amely soha nem költött Magyarország határain belül.

Végveszélyben az őshonos faj

A Nyugat-Mediterrán térségből származó vörös foglyot az Egyesült Királyságba már a XVIII. században betelepítették vadászati céllal, ahol ezt követően magától elterjedt. Így nem kizárható az sem, hogy ugyanez megtörténhet Közép-Európában is. A vörös fogoly nagyobb szaporodási rátával rendelkezik és kevésbé érzékeny az egyre rosszabb természeti állapotú agrárkörnyezetre, így a fajok közötti versengésben dominánssá válhat a hazánkban őshonos szürke fogollyal (Perdix perdix) szemben, amit többek között egy idén nyáron publikált tudományos vizsgálat is kimutatott.

Végveszélybe került egy kedves madárfajunk
A fogoly korábbi élőhelyeinek jó részéről lényegében eltűnt, a faj kipusztulása idehaza is egyre valószínűbb.

Ezzel szemben a szürke fogoly az agrárkörnyezet természeti állapotának az egyik legérzékenyebb indikátora. A faj Európa-szerte megritkult, így például Svájcból kipusztult, Németországban és Magyarországon pedig 90 százalékkal csökkent az állománya. Emellett a vörös foglyok kibocsátása betegségek vagy fertőzések terjesztését is elősegítheti a szürke foglyok és más madárfajok között, amelynek veszélyét például a H7N1 madárinfluenza törzs esetében már jelezték kutatók.

A rendelet azon pontja, miszerint „ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos” messze nem biztosítja, hogy a két faj az elterjedésük dinamikája okán ne találkozzon. Sőt azokon a területeken, ahol a szürke fogoly a közelmúltban szorult vissza, a vörös fogoly egyértelműen akadályozhatja az őshonos fajunk természetes visszatelepedését – fogalmaz az MME közleménye.

Több a kockázat, mint a haszon

A civilszervezet úgy véli, az agrártárca irányítása alá tartozó három érintett ágazatnak (vadgazdálkodás, természetvédelem és mezőgazdaság) minden lehetséges eszközzel az őshonos fogolyfajunk megőrzésén kellene közösen munkálkodnia, ahelyett, hogy egy idegenhonos, a hazai fajokkal versengő fajt telepít be kizárólag a sportvadászat igényeinek kiszolgálása érdekében. „Meggyőződésünk, hogy a vörös fogoly tervezett betelepítése – annak infrastrukturális és szervezeti igényei okán – nem hoz enyhülést a hazai vadgazdálkodás ismert gazdasági problémáira, így a vélt előnyök is aránytalanok a potenciális környezeti kockázathoz mérten.”

A természetvédelemmel vagy ökológiával foglalkozó meghatározó hazai kutatóintézetek és civil szervezetek a rendelettel csak annak kihirdetés után találkoztak, így lehetőségük sem nyílt arra, hogy szakmai párbeszédben ütköztessék az álláspontjukat a törvényhozókkal.

Kiemelt képünkön egy vörös fogoly. Fotó: Jean-Francois Noblet / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.