A szakértők régóta tudják, hogy a természet kizsákmányolásával nő a nagy járványok kockázata, az IPBES nevű, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform kedden közzétett jelentése ugyanakkor minden eddiginél átfogóbban és alaposabban mutatja be a problémát.
Az egyik fő probléma az, hogy a világ országai jelenleg nem a megelőzésre koncentrálnak, hanem a járványok kitörését követően próbálják kezelni a helyzetet. Az új koronavírus bebizonyította, hogy ez nem hatékony módszer, emellett arra is rámutatott, hogy milyen veszélyek rejlenek a világ közösségeinek összekapcsolódásában, illetve a globális egyenlőtlenségekben.
A friss jelentés főbb megállapításai az alábbiak:
- A járványok többsége a természetből eredeztethető: az új betegségek mintegy 70 százaléka zoonózis révén, állatról terjed az emberre. A becslések alapján jelenleg 540-850 ezer olyan ismeretlen vírus lehet jelen az emlősökben és madarakban, amelyek fajunkat is megfertőzhetik.
- Az élővilág megzavarása (például a városok és a mezőgazdasági területek terjeszkedése), a klímaváltozás, illetve a fenntarthatatlan fogyasztás növeli a nagyobb járványok kialakulásának esélyét. A számítások alapján évente öt olyan betegség jelenik meg az embereknél, amely potenciálisan pandémiát okozhat.
Az IPBES szerint mindezért nem okolhatjuk az élővilágot, egyedül a mi beavatkozásunk miatt fokozódik a veszély – a természetbe való benyomulással például új lehetőségeket teremtünk a kórokozók terjedésre. A szakértők úgy vélik, hogy a környezetre ható tevékenységünk, így a vadállat-kereskedelem és a földhasználat mérséklésével komolyan csökkenthetnénk a pandémiák kockázatát. A számítások alapján önmagában a földhasználat változása (például az erdőirtás vagy a városok terjedése) okolható az 1960-as évek óta kialakult új betegségek több mint 30 százalékáért. A kutatók szerint az egyén szerepe is fontos a megelőzésben, a felelős fogyasztás népszerűsítése és támogatása szintén elengedhetetlen a járványok elleni harcban.
A vadállatok kereskedelmére külön is érdemes kitérni: az IPBES szerint ebben a szárazföldi gerincesek 24 százaléka érintett. Nemzetközileg a legális kereskedelem forgalmát tekintve az elmúlt 14 évben ötszörösére nőtt, az egyik legnagyobb törvényes importőr pedig az Egyesült Államok. Kínában a vadgazdálkodás és a vadállatok húsának fogyasztása jelent problémát, ez okozta a SARS és a COVID-19 kialakulását is. Az új betegségek aztán emberi közvetítéssel olyan területekre is eljuthatnak, ahol egyébként nem jelennének meg.
Gyökeres változás kell
Jelenleg a világ nem a megelőzésre koncentrál, ez pedig számos további problémához vezet. A vakcina- és gyógyszerfejlesztés például költséges és bonyolult folyamat, az egyenlőtlenségek miatt ráadásul egyes országok kevésbé hatékonyan tudnak védekezni egy-egy új kórokozóval szemben.
Bár a potenciális megoldások egy része költségesnek és nehezen kivitelezhetőnek tűnhet, ráadásul az eredmények sem garantáltak, egy dolog biztos: ha nem változtatunk, egyre több pandémiával kell megküzdenünk.
Az IPBES szerint elengedhetetlen lenne egy megelőzést szolgáló kormányközi szervezet létrehozása, amely koordináltan gyűjthetné és szolgáltathatná a tudományos adatokat és tanácsokat a döntéshozók számára. A csoport a One Health elvén működhetne, ennek lényege, hogy az emberi, az állati és a környezeti egészséget össze összekapcsolva kezeljék. Mivel a természetben lévő kórokozókról még mindig keveset tudunk, a kutatásnak világszerte fel kell lendülnie.
Alapjaiban kell megváltoztatnunk a természettel való viszonyunkat, ebben pedig a döntéshozókra is komoly szerep hárul. A koronavírus-világjárványt követően például adott lesz a lehetőség a zöld gazdasági helyreállításra, amely hozzájárulhat a későbbi pandémiák számának csökkentéséhez. A kommunikáció szintén szükséges, a járványok okairól és a megelőzés lehetőségeiről az egész társadalmat fel kell világosítani.
Kiemelt kép: MTI / EPA / Radzsat Gupta
