Tudomány zöldövezet

Koronavírus: Ízelítőt kaphatunk a jövőből

Bár a COVID-19-járvány jelenleg súlyos közegészségügyi és gazdasági problémákat okoz, hosszú távon nagyon fontos dolgokra taníthat meg minket: a pandémia hatására remélhetőleg olyan átalakulásokat valósítunk majd meg, melyek csökkenthetik az újabb világjárvány esélyét. Az egyik elengedhetetlen változást a természet és az ember kapcsolatában kell elérni.
Korábban a témában:

Világszerte több kutató is azon dolgozik, hogy felmérjék az új koronavírus (SARS-CoV-2) eredetét. Az eddigi eredmények alapján igen valószínű, hogy a kórokozó denevérekben fejlődött ki, majd egy köztes gazdát, valószínűleg a tobzoskát megtalálva érhette el az embert – feltételezhetően egy vuhani állatpiacon.

A szakértők egy ideje tudják, hogy a denevérekben a koronavírusok számos típusa megtalálható – egy csoport a közelmúltban hat újabb törzset mutatott ki a repülő emlősökben. Eközben arra is egyre több a bizonyíték, hogy a vírus háziállatokban, így macskákban és kutyákban is megjelenhet, sok kutató szerint a COVID-19 ráadásul bizonyos vadon élő fajokat, így a gorillákat is fenyegetheti.

Félő, hogy a tudomány számára egyébként rendkívül fontos eredmények egyfajta állatellenességet fognak kiváltani.

Már most hallani olyan hangokat, melyek szerint denevér- és tobzoskairtást kellene folytatni, de az sem elképzelhetetlen, hogy a COVID-19-re vonatkozó adatok félreértelmezése miatt tömegesen kerülnek majd utcára a kutyák és macskák. Mindez nemcsak kegyetlenség lenne, hanem teljesen felesleges is: ha valamire megtaníthatna minket a világjárvány, az éppen az, hogy el kell kezdenünk tisztelni az állatokat.

Üzenetet küldött a természet

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója szerint a koronavírussal a természet üzent nekünk. Andersen véleményét rengeteg kutató osztja: azzal, hogy zsugorodnak az élőhelyek, az ember pedig egyre közelebbi érintkezésbe kerül a vadállatokkal, a természetben jelen lévő kórokozók is nagyobb eséllyel terjednek át fajunkra.

Általánosságban elmondható, hogy nagyobb járványok mindig az emberi tevékenység hatására alakultak ki.

A trendek is azt mutatják, hogy egyre gyakrabban jutnak át kórokozók a természeti világból az emberi közösségekbe. Az elmúlt években több nagyobb járvány is felütötte fejét, gondoljuk csak az ebolára, a madárinfluenzára, a MERS-re vagy a SARS-ra. Valójában a COVID-19-pandémia sem okozott nagy meglepetést a kutatóknak, hiszen már rég megjósolták, hogy ki fog törni egy világjárvány – a kérdés csak az volt, hogy hol, mikor és milyen kórokozó idézi majd elő.

Orangután és koronavírus elleni védőfelszerelésbe öltözött gondozója. Kép: Dedy Sutisna / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Az élőhelyek zsugorodása és az emberi terjeszkedés mellett a vadállat-kereskedelem és a vadhús iránti kereslet is súlyosbítja a helyzetet – jelen esetben amikor vadhúsról beszélünk, nem az itthon is beszerezhető szarvashúsra, hanem a bozóthúsra, így a majmokra, elefántokra és egyéb, nyugati ember számára ehetetlennek tűnő élőlényekre gondolunk.

A jellemzően Afrikában és Kelet-Ázsiában befogott élőlényeket sok esetben hosszan, zsúfoltan összezárva szállítják, illetve őrzik, a vuhanihoz hasonló állatpiacokon pedig jellemzően nem megfelelőek a higiéniás körülmények sem. Mindez lehetővé teszi, hogy olyan fajok kerüljenek egy térbe, amelyek a természetben egyébként nem találkoznának – így pedig a kórokozók is átterjedhetnek, akár az emberre is. A vadhús fogyasztása tovább növelheti a kockázatot, mai tudásunk szerint a HIV is a majomhús révén jelenhetett meg fajunkban.

Nem egyszerű a feladat

A cél tehát az lenne, hogy komoly változásokat érjünk el az emberiség és a természet kapcsolatában. A feladat azonban sokkal bonyolultabb, mint elsőre tűnhet.

Az egyik problémát az jelenti, hogy az állatok kizsákmányolásakor nem minden esetben lehet lokálisan felelőst találni: sok fejlődő országban, főként az afrikai területeken egyelőre nem adottak a lehetőségek a vadhúsfogyasztás elkerülésére, az illegális állatkereskedelem pedig sokaknak biztosít megélhetést. A fejlett országok feladata lenne, hogy ezen ismeretterjesztő programokkal, az illegális tevékenységek fokozott ellenőrzésével, a gazdaságok fejlesztésével, illetve a felvevők, a délkelet-ázsiai országok piacainak lezárásával változtassanak.

Sok országban ugyanakkor már adottak a lehetőségek. Kínában például a járvány hatására az állatvilágot érintő intézkedéseket is hoztak: az állatpiacokat bezárták, Dél-Kínában pedig betiltották a kutya- és macskahús fogyasztását. A szakértők bizakodóak, hogy a tilalmak nem csak átmenetiek lesznek,

noha korábban, a SARS-járvány idején már hozott hasonló intézkedéseket az ázsiai ország, később ezeket mégis feloldotta.

A legális vadállat-kereskedelem teljes betiltása sajnos nem olyan kézenfekvő, mint elsőre gondolnánk. Az élőlények törvényes adás-vételének felfüggesztése egyrészt jelentős gazdasági következményekkel járna, másrészt az olyan természetvédelmi szempontból fontos feladatokat is megnehezítené, mint a veszélyeztetett fajok tenyésztése.

Ami biztos: körültekintő, átfogó változtatásokra van szükség, mert ha így folytatjuk, a koronavírus-járvány csak a kezdetet fogja jelenteni a pusztító pandémiák sorában.

Kiemelt kép: Afrianto Silalahi / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.