Tudomány koronavírus

Ezért lehet kétszer elkapni a koronavírust

A természetes úton való megfertőződés nem indítja be a tartós védelmet nyújtó immunválaszt a koronavírussal szemben, így ilyen módon a nyájimmunitás sem alakul ki. Mindezt az oltás fogja nyújtani, várhatóan decembertől lesz elérhető.

Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfői tájékoztatóján újságírói kérdésre közölte: „tudnak olyan magyarokról”, akik az első hullámban megfertőződtek, majd most ismét tünetekkel jelentkeztek, és néhányukról kiderült, ismét elkapták a koronavírust. Közben nemzetközi tanulmányok is arról számolnak be, hogy a gyógyult betegek védettsége alig néhány hónapig tart. Aki tehát tavasszal átesett a betegségen, most, ősszel ismét elkaphatja.

Hiába küzd a világ lassan 10 hónapja a járvánnyal, a nyájimmunitás kialakulására hiába várunk, és még azt sem látjuk világosan, a második fertőzés vajon enyhébb tünetekkel jár-e.

Meglehetősen borús kilátások, főleg annak fényében, hogy egyrészt akkor mit várjunk a vakcinától, másrészt pedig eddig laikusként is az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok vagy antitestek védelmében bíztunk. Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.

Nincs természetes nyájimmunitás

Az emberi immunrendszer elképesztően bonyolult szerveződés, és bár nagyon sokat tudunk a működéséről, egyes elemei, összefüggései még ma is kutatások tárgyát képezik. Emellett számtalan egyéni tényező befolyásolja a genetikától a korábbi életvitelen, pillanatnyi egészségi állapoton keresztül a lelki egyensúlyig. Az immunológus ezért sok esetben nem tehet olyan, definíciószerű megállapításokat, amelyek földünk mind majdnem nyolcmilliárd lakójára kivétel nélkül igaz.

Bizonyos, hogy elenyésző kiviteltől eltekintve a természetes úton megkapott koronavírus-fertőzés nem indítja be a tartós védelmet nyújtó immunválaszt, így ilyen módon a nyájimmunitás sem alakul ki

– mondja a 24.hu-nak Falus András. Hozzáteszi: mindezt majd a törzskönyvezett, tömeges használatra engedélyezett vakcina fogja majd nyújtani.

Fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images

A mostanában gyakran közszájon forgó, vírusspecifikus antitestek vagy ellenanyagok az immunrendszer fontos elemei, nagyon rövid időn belül megjelennek, ahogy bármilyen vírus bejut a szervezetbe – szerepük elsősorban a betolakodók megjelölése, itt írtunk erről bővebben a Koronavírus: Ez a védelem leghatékonyabb pillére című cikkünkben.

A fertőzés után még bőségesen megtalálhatók a véráramban, ezért például gyógyult betegek antitestjeivel sok esetben hatékonyan gyógyíthatnak súlyos COVID-betegeket. Ám idővel koncentrációja csökken, majd az antitestek eltűnnek a szervezetből, egyes vírusoknál korábban, mások esetén később: úgy tűnik, a SARS-CoV2-nél erre már néhány hónap elegendő. De a védekezést amúgy sem bízhatjuk az ellenanyagokra, inkább úgy képzeljük el őket úgy, mint a füstérzékelőket: veszettül csörömpölnek, ha baj van, de az oltásban nem vesznek részt.

Kísérőanyagok adják meg a szükséges pluszt

Ez a sejtes immunitás feladata, elsősorban pedig az „emlékezni képes” T-sejteké, a valódi, tartós védelem ugyanis az úgynevezett sejtközvetített immunitás tudja megadni. A leendő oltóanyag pedig ezt fogja biztosítani. Jelenleg többféle úton folynak a fejlesztések, egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Falus professzor szerint feltehetően az a megoldás lesz a nyerő, ahol egy, az ember számára ártalmatlan, úgynevezett adenovírust használnak vektorként.

Ebbe „csempészik be” a SARS-CoV2 genetikai anyagának, például a vírus tüskefehérjéjének egy darabját, ami jelzést küld az immunrendszernek, kiváltja az aktivitását, és megtanítja a vírus felismerésére.

Falus András: Az oltásellenesség felér egy gyilkossági kísérlettel
A magyarok oltásellenességének indokai anekdotákban gyökereznek, a valóságban múló kellemetlenség áll szemben emberi életekkel – Falus András professzort kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Adjuvánsok segítenek

Persze fontos kérdés, hogy ha a természetes úton a szervezetbe jutott vírusok nem képesek kiváltani a hosszabb védettséget nyújtó immunválaszt, akkor egy ilyen mesterséges megoldás, egy „genetikai” anyaga majd hogyan fogja?

A választ az úgynevezett adjuvánsok, azaz az oltóanyagban elhelyezett, immunitást fokozó anyagok jelentik. Ezek segítségével lehet a „természetes vírusnál” sokkal erősebb hatást kiváltani, és ezért jelenti majd a védőoltás az egyetlen és legbiztosabb védelmet a COVID-19 ellen. Falus professzor emellett kiemeli a gyógyszerek fontosságát is: a vakcina a megelőzésben, az antivirális szerek pedig a már megfertőződött betegek gyógyításában létfontosságú.

Decemberben már olthatunk?

Most pedig már a vakcina megjelenése is egyre tisztábban látszik. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora legalábbis egy szerdai, az Origónak adott interjúban azt mondta, decemberben már olthatnak az új koronavírus ellen Európában.

Az első vakcinák bevizsgálása, a hármas fázisú vizsgálatok szinte biztosan befejeződnek novemberben, és Merkely professzor biztos benne, hogy decemberben megkezdődik az oltás. Úgy fogalmazott ehhez sok százmillió vakcinára van szükség, először az egészségügyi dolgozókat és az idős betegeket célszerű beoltani, utána jöhet a kevésbé veszélyeztetett, fiatalabb generáció is.

Kiemelt kép: Mohd RASFAN / AFP

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.