Tudomány

Mérgezés: még az a madár jár jól, amelyik vízbe fullad

Egy Facebook-csoportban merült fel, hogy botulizmus pusztítja a madarakat a Velencei-tavon: borzalmas és végzetes mérgezés, de esetünkben nagyon valószínűtlen.
Korábban a témában:

Szeptember közepén jelent meg fotó egy haldokló, láthatóan a végét járó sirályról a Madárhatározó Facebook-csoportban, a feltöltő azt kérdezte, hogyan segíthetne szerencsétlen állaton. A továbbiakból kiderült, a helyszín egy nádassal borított szigetszerű rész a Velencei-tónál, és a haldokló madár mellett 10 méterre egy másik elhullott példány feküdt. A kommentelők botulizmusra gyanakodtak, amit röviden egy baktérium termelte méreganyag okoz, izombénulás vezet kínkeserves halálhoz.

Valószínűtlen

Ha így van, és tényleg botulizmus öli a madarakat a Velencei-tónál, akkor tényleg nagy a baj, ám az elhullás okát fotók alapján meghatározni mondjuk úgy, lehetetlen. Nem vállalkoztak erre a 24.hu által megkérdezett szakemberek sem, ehhez a tetemek állatorvosi, laboratóriumi vizsgálatára lenne szükség. Azt viszont elmondták, hogy

ilyen típusú mérgezésről nincs tudomásuk, illetve a toxinok veszélyes mértékű felszaporodása szeptember közepén, főként egy Velencei-tó méretű víztestben elég valószínűtlen.

A főként vízimadarakat, de akár embert is érintő botulizmusnak vagy népi elnevezéssel kolbászbetegségnek viszont fele sem tréfa, a problémáról általánosságban kérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.

Tömeges elhullást okozhat

Amint már említettük, egy mikroszkopikus lényről, a Clostridium botulinum nevű baktériumról van szó, amely a sötét, nedves környezetet kedveli, elsősorban vízben és a talajban találhatunk rá. Anyagcsereterméke egy rendkívül mérgező anyag, az úgynevezett botulinum toxin, megfelelő mennyiségben: a botulizmus izomgörcsöket, izombénulást, légzésbénulást, orvosi segítség nélkül pedig halált is okozhat.

Fotó: Szennator /Országalbum

Emberek esetén elsősorban ételmérgezésként jelentkezik, nem kellően kezelt hústermékekből juthat a szervezetünkbe, például kolbászból – innen ered a botulizmus szó, ami latinul kolbászt jelent. E baktérium segítségével állítják elő egyébként a plasztikai beavatkozások során alkalmazott botoxot. De térjünk vissza a madarakhoz:

Ha valamely víztestben a toxin magas szintet ér el, akár tömeges megbetegedést és elhullást okozhat a vízből ivó, abból táplálkozó vízimadarak körében

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán. Hozzáteszi: ehhez azonban több tényezőnek kell együtt hatnia.

Borzalmas halál

A baktérium gyakori tagja a vízi ökoszisztémáknak, de olyan alacsony arányban, hogy semmiféle problémát nem okoz. Erős szervesanyag-terhelés hatására azonban gyors szaporodásnak indulhat, és ha a forró, aszályos nyár fokozza a párolgást, az egyre szűkülő víztömegben jócskán megnőhet a baktériumok, és így az általuk termelt toxin aránya.

Borzalmas halál egyébként. A fokozatosan bénuló madár nyaka elernyed, ha „szerencséje van”, a feje előre billen és épp a vízen tartózkodik, viszonylag gyorsan megfullad. Ám ha valaki látott már haldokló vagy elpusztult madarat, feltűnhetett, hogy a nyaka rendre hátrafelé bicsaklik, feje a hátára esik. Az így megmerevedett állatra hosszú haláltusa vár.

Kis tavakra veszélyes

A több évtizedes környezet- és természetvédelmi erőfeszítéseknek hála, ma már vizeinket nem éri állandó és jelentős szervesanyag-terhelés, így a botulizmus is rendkívül ritka, Orbán Zoltán tapasztalatai szerint az elmúlt 10 évben két ilyen eset ha előfordult. Másrészt általában a nyár második felében, a legintenzívebb kánikulák idején fordulhat elő a fokozott párolgás miatt, szeptemberben nagyon is valószínűtlen. Harmadrészt pedig a Velencei-tó vagy a Balaton óriási víztömegében nehezen elképzelhető a toxin veszélyes szintre való feldúsulása.

A potenciálisan veszélyeztetett vizeket inkább a Kiskunság sekély, szikes tavai, a „székek” között kell kereshetnünk, a múlt század ’60-as ’70-es, de még a ’80-as éveiben is itt valóban tömeges mérgezések történtek, egyes nyarakon százával pusztultak a vízimadarak. A sirályok esetében azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket, lévén dögevők is, valószínűleg kevésbé veszélyezteti a botulizmus.

A mezőgazdaság és a szikesekre hajtott óriásai libacsapatok szolgáltatták a megfelelő szervesanyagot, a kánikula pedig gondoskodott róla, hogy a tavacska vízmennyisége a töredékére zsugorodjon. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem történhet meg, de a szennyezés megszűnt, és a klímaváltozás lassan a tavacskákat is eltünteti.

Kiemelt kép: Rácz Miklós /Országalbum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.