A tavalyi amazonasi erdőtüzek felhívták a figyelmet arra a tarthatatlan kiszipolyozásra, ami Brazíliában az őserdővel kapcsolatban folyik. Azt hihetné az ember, hogy mindez a brazilok és a többi dél-amerikai ország problémája, és nekünk semmi közünk nincs hozzá – csakhogy ez nem igaz. A Science-ben megjelent tanulmány szerint az Európai Unió szójafelhasználásának 41 százalékát, marhahús-mennyiségének pedig 25-40 százalékát Brazíliából importálja, a szójatermesztés és az állattartás pedig a fő mozgatói az amazonasi területek illegális felhasználásának.
Az IFL Science cikke szerint az EU szójaimportjának legalább 20 százaléka, és a marhahúsimport legalább 17 százaléka köthető illegális tevékenységekhez. Ez sem biztos azonban, a számok még magasabbak lehetnek, hiszen nagyon nehéz az exportált árukat visszavezetni azokhoz a farmokhoz, ahol a szója esetében termesztették a növényeket, a marhahús esetében pedig nevelték az állatokat.
A Science-ben publikáló nemzetközi kutatócsoport éppen ezért a nyilvánosan elérhető adatok alapján feltérképezte a régió erdőirtását. A brazil kormány korábban kiválasztott olyan védett területeket, amelyeket állandó védelem alatt álló területeknek nevezett ki (areas of permanent protection, APP), a kutatás pedig kimutatta, hogy az Amazonas magánkézben lévő területeinek 45 százaléka, Cerrado területeinek pedig 48 százaléka nem tesz eleget ennek a szabályozásnak, és valamilyen szinten illegális kitermelés folyik rajtuk.
A szakértők azt szorgalmazzák, hogy ezt a 2 százalékot számolja fel a brazil állam, hogy érdemben is elkezdhesse az illegális erdőirtás felszámolását.
