Tudomány

Nincs olyan járvány, aminek lefutását az elejétől meg lehet mondani

Mennyi tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy megtudjuk, országosan hányan estek át a koronavírus fertőzésen? Várható-e nyájimmunitás és hogyan működnek a matematikai modellek, amiktől a pontos adatokat várjuk, mégis inkább csak jövőbeni forgatókönyveket vetítenek elő? A Diagnosztika és Terápia videósorozatának 4. részében ezekre a kérdésekre is válaszol Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója.
Korábban a témában:

A négy orvosi egyetem összefogásában lezajlott egy országot átívelő tesztelés. Arról, hogy mennyi tesztből lehet biztonságos eredményeket megállapítani, Simon Péter elmondta: „megbízható tesztek használatával közel 20 000 mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám 5-10 százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. Ugyanakkor már

nehezebb a dolgunk, ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, hiszen akkor érezhetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat.

Tehát, ha nagyon kevesen fertőződtek meg, a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell.”

Koronavírus: ezért nem érdemes a nyájimmunitásra várni
Túl kevés az információnk a vírusról, hogy bármiben biztosak lehessünk.

Nem valószínű, hogy egyhamar országosan nyájimmunitás alakul ki. „A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy

ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni.

Egyesek szerint 60-70 százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni” – tette hozzá Simon Péter.

A december óta tartó járványhelyzet során számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallottunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon Péter elmondta: „a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni.

Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet.

Szerintem nincs olyan járvány, aminek a lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani. A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venni: például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább.”

A szakember szerint sok esetben a tapasztalat előbb mutatja meg a helyesnek tűnő irányt, mint a modellek. Arra például nem lehet matematikai modellekkel keresni a választ, hogy egy maszkban a vírusok hogyan reagálnak, tovább jutnak és fertőznek-e. Arra viszont a matematika jó eséllyel ad választ, hogy a maszk által csökkentett fertőzési ráta hogyan befolyásolja a járvány terjedését. E szerint helyes használat mellett jelentősen csökkenthetik a fertőzést a fizikai akadályok, ebben az esetben már a maszkok alkalmazása is.

A teljes cikk az ELTE honlapján olvasható.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.