Köztudott, hogy a cigarettázás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Ennek ellenére a világon több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban jelenleg több mint két millióan gyújtanak rá naponta, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk mind magunkat, mind a környezetünket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségünk károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest. Lényeges kiemelni, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyeknek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak olyan tekintetben is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Az egyik ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik, a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Valamennyi füstmentes technológia lényege, hogy az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmai kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja tehát, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin káros hatásainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, azaz a leszokás biztosíthatja.
Kiemelt kép: Shuttersctok/uniomedia
ÉRDEKEL A TÉMA?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.
