Tudomány

Koronavírus: mi lesz a szúnyogszezonban?

Nem kell attól tartani, hogy a szúnyogszezonban majd a vírus szúnyogcsípéssel terjed, és a denevéreket se bántsa senki. A SARS-CoV-2 kialakulásáért az emberi tevékenység felelős.
Korábban a témában:

Pénteken írtunk arról, hogy bár egyes koronavírusok kutyákra és macskákra is veszélyt jelentenek, de a SARS-CoV-2 nem ilyen. Hangsúlyozottan emberi vírusként háziállatainkat nem betegíti meg, így ők sem fertőzhetik meg gazdáikat, a velük érintkezésbe került embereket. Tettük pedig mindezt Dr. Kemenesi Gábor virológus videóüzenete alapján. A szakember a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja.

A videóban Kemenesi Gábor kitér még három állatcsoportra: a rágcsálókra, a denevérekre és a szúnyogokra. Előbbieket sokan tartják házi kedvencként, illetve sokhelyütt patkányok, egerek hívatlan vendégként vannak jelen az életünkben, a denevérekről pedig köztudott: az eddigi emberi koronavírusok „eredetije” mind valamely denevérfajból származott. A szúnyogokról pedig közismert, mennyi kórokozót képesek terjeszteni, a tavasz beköszöntével pedig lassanként pedig indul a szúnyogszezon.

Koronavírus: veszélyesek a háziállataink?
A koronavírusok családjában vannak kutyákra és macskákra is veszélyes változatok, de a SARS-CoV-2 emberi vírus, nem kell félteni háziállatainkat, és nekünk sem kell tartani tőlük.

Szúnyogok nem terjesztik

Ahhoz, hogy szúnyogok bármilyen vírust terjesszenek, a „vérszívónak” és a kórokozónak evolúciósan együtt kell fejlődnie bizonyos ideig. Alapkövetelmény ugyanis, hogy a vírus a szúnyogban is szaporodni tudjon. A SARS-CoV-2 azonban egy teljesen új emberi vírus, nem vérrel, hanem cseppfertőzéssel terjed, így a virológus hangsúlyozza: arra, hogy szúnyogok terjesszék, az esély zérus, nulla.

Senki ne rettegjen attól, hogy a szúnyogszezonban majd a vírus szúnyogcsípéssel terjed, ilyen nem fordulhat elő.

A rágcsálóktól sem kell tartanunk, szintén „zérus, nulla” az esélye, hogy ránk ragasszák az új koronavírust. Már csak azért is, mert ezekből az állatokból hiányzik az úgynevezett ACE2-receptor, amihez a vírus kötődni képes. Ők maguk sem fertőződhetnek meg ezzel a mostani, emberi koronavírussal.

Videók a témában:

A szúnyogokról szóló rész 6:07-től:

Ha bűnbakot keresünk, nem a denevér az

Hasonló a helyzet a repülő emlősökkel. A denevérekben cirkuláló koronavírusok hangsúlyozottan denevér koronavírusok, direktbe nem fognak minket megfertőzni. Közismert, hogy a SARS, a MERS és most a SARS-CoV-2 „elődje” is ilyen, denevérekben cirkuláló koronavírus volt, ezért félő, hogy a népharag esetleg a rendkívül hasznos, védett és fokozottan védett kisemlősök ellen fordul. Kemenesi Gábor hangsúlyozza:

Nem kell attól félni, hogy bárki „koronavírus” lesz a redőnytokjában pihenő denevértől.

Ehhez nagyon bonyolult folyamatokra van szükség, ám amint látjuk, aktív emberi közreműködéssel nagyjából 10 évente megtörténik. Hogy miként, arról

Koronavírus: veszélyesek a háziállataink?
A koronavírusok családjában vannak kutyákra és macskákra is veszélyes változatok, de a SARS-CoV-2 emberi vírus, nem kell félteni háziállatainkat, és nekünk sem kell tartani tőlük.
következik a lényeg.

Az ember a hibás

A koronavírusok hatalmas víruscsaládot alkotnak, rendkívüli a diverzitásuk lábas jószágoktól rágcsálókon át a denevérekig: sok fajban nagyon sokféle, evolúciósan különböző koronavírus található. Ahhoz, hogy állati eredetű koronavírus embert fertőzzön – az eddigi két, magas patogenitású emberi koronavírus példájából kiindulva –, egy köztes gazdára is „szükség van”. A SARS-nál ez volt a cibetmacska, a MERS-nél a teve, a mostaninál egyelőre nem tudjuk, jó eséllyel a tobzoska.

Az emberi aktivitás és térnyerés a bolygón mára extrém mértékűvé vált, és ez önmagában olyan helyzeteket szül, ami a koronavírusok létezésének elmúlt 50 ezer éve alatt nem álltak fenn. Például a nagy piacok olyan állatok tömegeivel, amelyek a természetben nem találkoznak.

Mi magunk teremtjük meg a lehetőségét, hogy egy egyébként több tízezer éve létező vírus képes gazdát váltani, faji határokat áttörni.

Mondjuk denevérről átugrani egy köztes gazdára, ott tovább mutálódni, tovább változni, mígnem létrejön a már emberről emberre terjedő változata, és új emberi koronavírusként kell rá tekinteni. Háziállatok esetében ismét hangsúlyozni lehet: emberi koronavírus, nem kell félni, hogy kutya, macska elkapja, netán „visszafertőz”.

Kiemelt kép: GettyImages

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.