Tudomány

Katasztrófák, járványok: pánik helyett tudás kell

Napi szinten olyan mennyiségben záporoznak ránk az ökológiai katasztrófákról szóló hírek, hogy már védekezni kell ellenük. Tudással, tisztánlátással, a nézőpont kialakításával – ezt segíti a kert a KÖB-ön (kert3) projekt.
Korábban a témában:

Az elmúlt években mind gyakrabban szembesültünk a gyakorlatban is azzal, amire tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek: az emberi tevékenység romboló hatásának sokkoló ökológiai következményeivel. Éhségtől tántorgó jegesmedvék, szénné égett kenguruk, letarolt dzsungelek, a föld színéről eltörölt fajok, műanyagba fulladt állatok, időjárási szélsőségek – hosszú lenne még felsorolni is. A közös bennük az, hogy ezek a vészhelyzetek távoli tájakon fenyegetnek, látszólag nem a mi problémáink. A koronavírus kapcsán viszont láthatjuk, hogy a veszély egyre közelebb ér.

Amíg valakinek nem a saját háza ég, az ember hajlamos egyfajta érinthetetlennek hitt burokból szemlélni az eseményeket, vagy pánikba esni. Míg nem szembesülünk fizikailag a jelenséggel, addig az internet által megszűrt vagy feltuningolt információk alapján formáljuk saját véleményünket egy monitor előtt ülve vagy telefonunkat görgetve. Tarolnak az álhírek, a hírversenyben kommentár nélkül záporoznak a rövid tudósítások, a laikus csak kapkodja a fejét, és logikusan menekül a két végletbe: kétségbe esik, vagy „nem érdekel, baromság” dünnyögéssel homokba dugja fejét.

Mindkettő nagyon káros, és hogy mit tehetünk ellene, arról Dr. Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatójával beszélgettünk.

Celebszűrön keresztül informálódunk

A legtöbb ember ma Magyarországon is az online médiafelületeken keresztül tájékozódik, a hangzatos címek, népszerű emberek posztjai alapján. Felületesen, álhírekkel keverve, félretájékoztatva, az elhangzottak értelmezésében magára hagyva, esetleg félrevezetve.

Amikor a hírek »celebszűrőkön át« jutnak el hozzánk, a csalogató címekre hagyatkozunk, az olyan posztokra amit két metróállomás közt gyorsan el lehet olvasni

– mondja a 24.hu-nak az ökológus. Hozzáteszi: teljesen normális, hogy így csak a könnyen értelmezhető szélsőséges nézetek ragadnak meg (például most véd-e a szájmaszk), a jelenségek mögött húzódó, összetettebb ökológiai magyarázatok már nem. Ebben a helyzetben nem véletlen, hogy az emberi psziché is szélsőségesen reagál, nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy tudatosan tájékozódjanak, és ez alapján helyükön kezeljék a történéseket.

Ha valaki nem használ szívószálat, mert azt látta valahol, hogy ezzel megmentheti a műanyagtól elpusztuló tengeri állatokat, azzal önmagában nincs semmi baj. De ha közben nem érti, vagy nem érdekli, hogy a gondok sokkal, de sokkal összetettebbek egy szívószál sorsánál, akkor a valós probléma megoldásában nem jutunk előrébb. Ha a szívószál mellőzésével kipipáljuk a jótetteink listáját, és így megbékélünk a lelkiismeretünkkel, attól még ugyanúgy bajban marad a Föld élővilága. Ezt a témát érintettük egyébként korábbi cikkünkben is.

Nagy a különbség a zöld hős és a klímaceleb között
Határt húzunk a hiteles, nagy hatású „zöld hősök” és a trendeket meglovagoló, kártékony celebek között.

Mélyebbre kell látni

Garamszegi László Zsolt szerint fontos lenne megérteni, hogy a jövőnket nagy mértékben befolyásoló folyamatok rendkívül komplikáltak, megértésükhöz a mára „életformává” vált gyors, de felületes tájékozódás mellett néha mélyre is kell ásni. Sok a bizonytalanság, gyakran még a tudósok közt is vita folyik egyes kérdésekben, de a tudomány tud valószínűségi alapon működni – azaz helyén kezelni azt a bizonytalanságot, ami az adatok hiányában keletkezik –, de a nagyközönség nem. Meg kell ismernünk a kihívásokat, amelyekkel együtt kell élnünk: mi az, amit tényleg tudunk a rendelkezésre álló tényekből, és mi az, ami már pusztán spekuláció.

Ennek érdekében az Ökológiai és Botanikai Intézet csatasorba állítja a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet új vezetője, Zsigmond Vince vezetésével.

Közérthetővé tesszük az emberek számára azt tudást, ami a világban történő események könnyebb megértéséhez vezet. Ez nem feltétlenül a kutatói mélységeket jelenti, de a nézőpont, a hozzáállás megváltoztatásához elég alapot nyújt, és egy kicsit reálisabb képet ad, mint néhány rövid hír átgörgetése

– fogalmaz Garamszegi László Zsolt.

A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Szorongás helyett tudás

A botanikus kert nyáron induló arculatváltása a kultúrát, az ökológiát és a botanikát ötvözi a „kert a KÖB-ön” hívószóval, célja pedig, hogy ne csak „digitálisan” kerüljünk kapcsolatba a természettel, hanem személyesen is. Minden ember alapvető ösztönöket és érzelmeket él meg a természetben, amelyekhez a kutatók által tolmácsolt ökológiai tudással a természet iránti felelősségvállalásunk ébredhet fel végre. Ezt a tanulási folyamatot katalizálják tovább kulturális élményekkel.

A kert a KÖB-ön (kert3) projekt ehhez jóval mélyebb élményt és tudást kínál, mint a már megszokott passzív, információs táblákkal megtűzdelt tanösvények – álljanak itt példaként a hazánkban is megtelepedő, számos veszélyes kórokozót terjesztő szúnyogfajokról tartott előadások és demonstrációk.

Kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, a tudomány álláspontjának megismerésével párhuzamosan az érdeklődők megnézhetik a természetes tenyészhelyeket, belenézhetnek a kutatók mikroszkópjaiba, megismerhetik a modern ökológia kérdéseit és módszereit a terepi mintavételezéstől a laboratóriumi analitikán át a számítógépes adatelemzésig. Mindezt ötvözve kulturális eseményekkel. A klímaváltozás hatásai, idegenhonos fajok károkozása, az őshonosok eltűnése itt mind értelmet nyer egy kávé, séta vagy koncert mellett, az igazgató szavaival:

pánik helyett következetes felelősségvállalást, szorongás helyett tudást szeretnénk a társadalom kezébe adni.

Kiemelt kép: A 27 hektáros vácrátóti nemzeti Botanikus Kert. Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.