Vége az inzulininjekcióknak
Februárban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai bemutattak egy apró okos pirulát (SOMA – self-orienting millimeter-scale applicator), ami a gyomorba kerülve egy apró tű segítségével periodikusan megfelelő mennyiségű inzulint enged a szervezetbe, eleget a vércukorszint olyan mértékű csökkentéséhez, mint amit a bőrön át adott injekcióval érnek el.
A kapszulán belül az inzulint kibocsájtó tűt egy összenyomott rugóhoz erősítik, melyet egy cukorkorong tart a helyén. Ahogy a beteg lenyeli a kapszulát, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és belövi az injekciót a gyomorfalba. A technológia még a klinikai tesztekre vár, de ha ezek is lezajlanak, akár teljesen tűmentes élete lehet még annak is, aki cukorbeteg.
Az immunrendszer főkapcsolója
A Manchesteri Egyetem kutatói kulcsfontosságú molekuláris útvonalat találtak az immunrendszerben. A felfedezés segíthet az autoimmun betegségek, bizonyos daganatok, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex és a Crohn-betegség hatékonyabb kezelésében. A 10 éven át tartó kutatás során kiderítették, hogy a mikroRNS-142 nevű molekula szabályozza a szupresszor T-limfocitákat, amelyek többek közt az autoimmun betegségekkel szemben nyújtanak védelmet. A szakértők szerint felfedezésüket akár már néhány éven belül kamatoztathatják a gyógyszergyártásban.
Egy lépéssel közelebb a HIV legyőzéséhez
Úgy tűnik, őssejtbeültetéssel kezelhető lehet a HIV – legalábbis ez derült ki abból a márciusban publikált londoni kutatásból, ami szerint ezzel a módszerrel már a második beteget sikerült meggyógyítani. Olyan őssejt-transzplantációról van szó, ahol a donorból származó ritka genetikai mutáció ellenállóvá teszi a recipienst a HIV-vel szemben, de ez mégsem jelent megoldást minden betegnek. Az eljárást, és annak korlátait egy külön cikkünkben ismertettük részletesen.
Megvan az ebola ellenszere
Az AIDS gyógyítása felé még csak elindultunk, az ebola ellenszeréhez viszont megérkeztünk 2019-ben: a WHO a 2018-as kongói ebolajárvány nyomán indította el 4 ebolagyógyszer hatékonyságának vizsgálatát. Ennek eredményeként választották ki azt a két, REGN-EB3 és mAb114 nevű hatóanyagot, amelyek a többinél hatékonyabbnak bizonyultak. Ezentúl csak ezt a két szert használják a kezeléseknél, mivel akár a 90 százalékos túlélési arány is elérhető velük, ha korai stádiumban megkezdik a kezelést.
Megoldás az orvostudomány egyik legnagyobb kihívására
Az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelősek: nem pusztító vírusokról, hanem korábban már kezelhetőnek tartott, de időközben antibiotikum-rezisztenciát kifejlesztő baktériumokról és más mikrobákról van szó. A francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (National Institute for Health and Medical Research, INSERM) tudósai jó úton indulhattak el: két olyan antibiotikumot fejleszthettek ki, amelyek – igaz, csak rágcsálókísérletek során – nem váltottak ki rezisztenciát a betegséget okozó baktériumból, és képesek voltak kezelni Gram-pozitív és multirezisztens baktériumokat is. A klinikai kutatásokra váró áttörésről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.
Megszületett a világ legmodernebb robotkeze
Agyhullámokkal irányított mesterséges végtagok korábban is léteztek már, méghozzá elég hightech módon, ezekhez azonban egy chipet kellett beültetni az ember koponyájába, hogy a robotkéz pontosan tudja érzékelni a viselője szándékát. 2019-ben azonban a Carnegie Mellon Egyetem a Minnesotai Egyetemmel együttműködve olyan módszert fejlesztett ki, ami agyimplantátum nélkül is képes átvezetni a mesterséges végtagba az agy jeleit.
Az új érzékelési és gépi tanulásra épülő technológiák segítségével a kutatóknak sikerült az agy mélyéről érkező agyhullámokat is felfogniuk, ami által sokkal precízebben irányíthatták a kísérlethez használt robotkezet, mint korábban. A művégtagot eddig 68 egészséges, végtagokkal rendelkező emberrel tesztelték, a közeljövőben pedig élesben, klinikai kutatásokban is bevetik olyan emberekkel, akiknek szükségük is van egy ilyen robotkarra.
Jöhet a fájdalmas férfi fogamzásgátló
Indiában a világon első ízben zárultak sikerrel a férfi fogamzásgátló kifejlesztését célzó kutatások. A klinikai vizsgálatok során 97,3 százalékos volt a szer eredményessége, ami már megközelíti a női hormonális fogamzásgátlók 99 százalékos biztonságát.
Viszont a női változatokkal ellentétben ez a megoldás nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre gátolja a férfi nemzőképességét: a hatása 13 évig tart, éppen ezért az orvosok inkább a vaszektómia alternatívájaként emlegetik. Az injekció neve magyarra fordítva nagyjából úgy hangzik, hogy a sperma irányított, visszafordítható gátlása (reversible inhibition of sperm under guidance RISUG), az ondóvezetékbe adják, és nem éppen fájdalommentes. A szer megakadályozza, hogy az ondó kilökődjön az ejakuláció közben.
Az e-cigi járvány még mindig pusztít
Idén került a figyelem középpontba az elektromos cigaretta egyik alfaja, amibe ízesített folyadékot is lehet tenni, és a használója tulajdonképpen nem is füstöt, hanem hevített párát lélegez be vele. Az Egyesült Államokban sokan meghaltak e típus miatt, a felhasználók egy részét ugyanis egy rejtélyes vírus támadja, ami tönkretette a tüdejüket. Az orvosok egyre többet tudnak a megbetegedésről: valószínűleg olyan olajok okozzák, amikben marihuána is van, olyan égési sérüléseket okozva a tüdőben, mint például a mustárgáz.
Amerikai kutatók ugyanakkor egy elsősorban ipari munkásoknál jelentkező tüdőbetegséget is összefüggésbe hoztak elektromos cigik használatával. Egyelőre még nem tudni, min múlik, hogy valakinél a cigaretta okoz-e ilyen betegséget, de 2019-ben mindenképpen többet értettünk meg a jelenségből.
Ezért járt idén az orvostudományi Nobel-díj
Fiziológiai és orvostudományi kategóriában idén William G. Kaelin, Sir Peter J. Ratcliffe és Gregg L. Semenza kapták a Nobel-díjat. A kutatók azt mérték fel, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigén elérhetőségét, illetve hogyan alkalmazkodnak az anyag szintjének változásához. Az oxigén sejt szintű érzékelése számos rendellenesség kialakulásában játszik fontos szerepet.
Az idei fiziológiai Nobel-díj győztesei nagyban hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez, illetve ahhoz, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a vérszegénységgel, a rákkal és más betegségekkel szemben.
