Amennyire szörnyen hangzik, annyira komoly műtét az agyhasítás: az angolul hemispherectomiának nevezett eljárás lényege az, hogy a két agyféltekét összekötő idegrost-köteget, a kérgestestet átvágják, gyakran az agy egyik felét teljesen el is távolítják, hogy a beteg így élje tovább az életét. Rendszerint akkor van ilyen műtétre szükség, ha valaki nagyon komoly epilepsziával küzd, és az agya egyik fele annyira sérült, hogy már félő, a túlpörgetett egészséges agyfélteke szenvedi meg a folyamatos rohamokat.
gy friss kutatás, amelyről a Cell Reports tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány, érdekes eredményre jutott: a gyerekkorukban hempispherectomián átesettek egy jelentős része később képes ugyanúgy funkcionálni, mintha meglenne mindkét agyféltekéje. Ez már csak azért is furcsa, mert az agyban külön agyfélteke felel például a végtagok mozgatásáért: a jobb a bal kéz és lábért, a bal pedig a jobb oldalunkért. Az arcok felismerésében viszont mindkét agyfélteke szerepet játszik, ezért azt gondolná az ember, hogy ha az egyiket eltávolítjuk, az arcfelismerő képessége is elveszik az embernek.
![Túléli, ha kiveszik a fél agyát 1](https://s.24.hu/app/uploads/2019/12/istock-482072555.jpg)
Pedig ez egyáltalán nincs így: a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói hat olyan embert vizsgáltak meg, akik gyerekkorukban hemispherectomián estek át, mégis ugyanúgy élik a mindennapjaikat, mint azok, akiknek megvan mindkét agyféltekéjük. Statisztikák szerint az ilyen műtéten átesett emberek 20 százalékának van hagyományos, jó munkája – írja a The New York Times.
A kutatók szerint ilyenkor a megmaradt agyfélteke elkezd multitaskingolni, azaz átveszi a másik félteke feladatait is. Újraprogramozza saját magát, és azok az agyterületek, amelyek eddig specifikus feladatokért voltak felelősek, most egyszerre több mindent el tudnak végezni. Az agyféltekében a kapcsolatok típusa ugyanolyan maradt, az érzékelőmotoros információk feldolgozásáért felelős kapcsolatok (látás, a figyelem és a társadalmi jelek feldolgozása) megerősödtek, és gyakrabban kommunikáltak egymással, mint azoknál, akiknél mindkét agyfélteke a helyén van.
![Túléli, ha kiveszik a fél agyát 2](https://s.24.hu/app/uploads/2019/12/gr1_lrg.jpg)
Egyelőre a kutatók nem tudják, hogy pontosan mi alapján programozódik újra valakinek az agya, míg más hemispherectomián átesett embereknek kevésbé sikerül jól a gyógyulás. Korábban úgy hitték, hogy számít, mikor végzik el a műtétet (4-5 éves korig ajánlották), de a kutatásban szerepelt olyan is, akinek 11 évesen távolították el az egyik agyféltekéjét. Most úgy tűnik, hogy nagyobb szerepe lehet annak, mikor indultak az első epilepsziás rohamok, ezen múlhat ugyanis, hogy
A hemispherectomia egyébként nagyon nem egyszerű műtét, csak a kifejezetten súlyos epilepsziás eseteknél vetik be utolsó mentsvárként. Nyolc óráig tart, és a sérült agyfélteke darabjait régiónként kell eltávolítani. Ha egy apró sérült szövet is marad, a rohamok újra kezdődhetnek, és az egészséges agyféltekére megint olyan nyomás helyezedik, ami roncsolhatja a működését.