1815-ben az indonéziai Tambora hatalmas kitörést produkált, a szakértők szerint ez volt az elmúlt 1500 év legjelentősebb vulkáni eseménye. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a tűzhányó drámai aktivitása idézte elő az úgynevezett nyár nélküli évet Európában. Az elmélet alapján a vulkánból felszálló részecskék blokkolták a napfényt, és emiatt lehűlt a kontinens. A hideg hatással volt a termésre is, és sok helyen éhínség alakult ki.
A kutatók eddig nem voltak biztosak benne, hogy a kitörés mennyiben járulhatott hozzá az időjárás megváltozásához. Egy új vizsgálatban azonban a legmodernebb klimatikus modellekkel sikerült felmérni a Tambora szerepét – írja az IFLScience.
A pusztító esemény hatására cunami alakult ki, amely 40-60 ezer életet követelt. Mivel Indonézia környékén ekkoriban nem volt igazán elterjedt az írás, a források főként a kitörés európai és amerikai hatásait ismertetik. 1816-ban 0,4-0,7 Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet, és jelentősen nőtt a csapadék.
Andrew Schurer, az Edinburghi Egyetem munkatársa az időjárásra és napenergiára vonatkozó adatokat felhasználva modellezte, hogy miként alakult volna az 1816-os év a kitörés nélkül. Eredményei szerint az esemény nélkül Európában ugyan szokatlanul sok csapadék esett volna, az átlaghőmérséklet viszont magasabban alakult volna.
Amikor elmaradt az európai nyár, az emberek nem értették, hogy mi állhat a jelenség hátterében. A Krakatoa 1883-as kitörésekor aztán hasonló esemény történt, 1913-ban pedig már volt szakértő, aki a Tamborához kötötte az 1816-os hideget.
Sokan később ezt az elméletet kezdték támogatni, utóbb viszont kiderült, hogy 1816-ban a Nap aktivitása igen alacsony volt. Mivel ez önmagában csökkenthette a hőmérsékletet, vita alakult ki a hipotézis körül. A mostani vizsgálat ugyanakkor azt mutatja, hogy valóban a tűzhányó hűtötte le a földrészt.
Kiemelt fotó: iStock
