Tudomány
Urban landscape with a low-flying plane in the sky. Digital illustration.

Halálos lehet a forgalom zaja

A zajszennyezés civilizációs ártalom, komoly hatást gyakorol a szervezetünkre: nem hagy aludni, ezzel pedig felemészti az embert, közvetve akár halálos betegségek forrása lehet.
Korábban a témában:

A zajról, zajártalomról sokaknak csak a hangos zene okozta halláskárosodás jut eszébe, a szomszéd bosszantó fűnyírására, fúrásra gondol vagy hogy valaki a ház előtt bőgeti a motort. Akik viszont forgalmas út mentén, légifolyosó alatt vagy repülőtér mellett laknak, a zajszennyezés elviselhetetlen, mindennapi problémát jelent, a zajártalom pedig valós egészségügyi problémát.

A zajterhelés, zajártalom, zajszennyezés – nevezzük bárhogy is – éppolyan negatív civilizációs hatás mint a légszennyezettség, és hasonlóan pusztító is:

az unió lakossága évente egymillió életévet veszít azzal, hogy zajos környezetben él.

Hogyan lesz a hangoknak egészségügyi következménye, a zajnak fizikai tünetei, akár olyan veszélyes következményei, mint akár rákos megbetegedések, stroke vagy szívinfarktus? Erről kérdeztük Horváth Zsoltot, a Levegő Munkacsoport szakértőjét, projektvezetőjét.

Rendkívüli módon zavarja a szervezetet

Mindenek előtt érdemes tisztázni miről is beszélünk, vagyis mit jelent a zaj. Természetes hangok az ősidőtől körülveszik az embert, a levelek susogása, a tenger moraja, madárcsicsergés és hosszan sorolhatnánk, ezekhez evolúciósan tökéletesen hozzászoktunk, sőt még nyugtatólag is hathatnak. Egy-egy csattanás, dörrenés, üvöltés is nyilván fakadhat természetes forrásból, viszont azonnali izgalmi állapotot vált ki, az életben maradáshoz elengedhetetlen „fuss vagy harcolj” reflexet.

Ahogy a fenyegetés megszűnik, a szervezet is visszaáll a normál kerékvágásba. Csakhogy modern életünk olyan zajai, mint például a közlekedés folyamatosan fenntartja ezt az izgalmi állapotot, ebből lesz a baj. És akkor mi is a zaj?

A zaj nagy amplitúdójú, rendszertelen, eltérő frekvenciájú és nagy energiájú rezgés, ami rendkívüli módon képes zavarni a szervezet működését

– mondja a 24.hu-nak Horváth Zsolt.

Csak egy példa: nem is gondolnánk, de például ha munka közben a szemük elfárad, kiszárad, azt kisebb-nagyobb mértékben okozhatja az alacsony rezgésű környezet, az állandó „halk zaj”. Nem megyünk bele jobban, a lényeg: egészségügyi problémát a zaj hertzben (Hz) megadott rezgése, és ereje, azaz energiája együttesen idézi elő, utóbbit decibelben (dB) adjuk meg.

Csukott ablaknál is sok

A zajszennyezés ügyét jelenleg a Liszt Ferenc Repülőtér környékén uralkodó állapotok emelték a közérdeklődés szintjére, a főváros zajcsökkentési intézkedési terve szerint közlekedési zajforrás esetén éjjel 55 dB felett kell zajcsökkentésről gondoskodni. A konkrét kérdésről korábban írtunk, itt továbbra is az egészségügyi hatásoknál maradunk.

A szervezetre már 25 dB általános hatást gyakorol, nyugodt alváshoz legfeljebb 30 dB engedhető meg, ez egy nagyon halk suttogásnak felel meg. Ha például Sashalmon elszáll felettünk egy felszálló repülőgép, az jól szigetelő, csukott ablaknál is 50-52 decibel

– említi saját mérési eredményeit a szakember.

„Ez gyakorlatilag a halálsor” – ilyen az élet a repülőtér mellett
Elviselhetetlen zaj, kerozinnal szennyezett levegő, tetőkről potyogó cserepek. Rákoshegy lakói szerint az ő jogaikat és egészségüket egyszerűen semmibe veszik.

Itt kell megjegyezni, hogy az intézkedési tervben meghatározott 55 dB kinti érték, a lakásban szigeteléstől függően, de nyilván ennél alacsonyabb. Mérvadónak azért ne tekintsünk, hiszen ki él otthon bezárkózva, még nyári nagy melegben is csukott ablakok mögött?

Budapest, 2016. június 30.
Összetorlódott jármûvek a fõvárosi Rákóczi úton 2016. június 30-án, miután az Erzsébet körúti keresztezõdésben egy motoros teherautóval ütközött. A motoros a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
MTI Fotó: Lakatos Péter
Fotó: Lakatos Péter / MTI

40 decibel felett alvásról nem beszélhetünk

A zajszennyezést tehát nem tudjuk kizárni, az alváshoz ideálisnak tekinthető 25-30 decibel sok helyen csak álom. A folyamatos, állandó morajlás egészségügyi szempontból jobbnak tekinthető, mert egy bizonyos határig hozzá tudunk szokni. Gondoljunk csak bele, autóban, vonaton milyen jól el tudunk szundítani a 30 decibel feletti érték ellenére is.

Egészen más az olyan hirtelen zaj, mint egy-egy elhaladó repülő, vonat vagy kamion: a nem várt hatás megemeli a vérnyomást még akkor is, ha akár fel sem ébredünk rá. Alvásunk akkor is felületessé válik, nem tudunk megfelelően pihenni, és végül maga az alváshiány vezet hosszabb távon egészségügyi következményekhez.

Nézzük a reakciókat:

  • 30 dB még nem jár vérnyomásnövekedéssel, de feszültté tehet;
  • 30-40 decibel bizonyíthatóan alvászavarokat okoz;
  • 40 decibelre a legtöbb ember már felébred;
  • 40 decibel felett az ember már képtelen aludni, innentől kezdve éjszakai határértékekről nem beszélhetünk.

Az alváshiány halálos veszély lehet

Ami már az eddigiekből is kitűnt, a zajártalom az alvászavarokon keresztül hat negatívan az emberi egészségre, a szervezet kimerül, képtelen regenerálódni.

Ennek hatásairól többször írtunk már a 24.hu-n – például itt –, a lényeg, hogy a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás felborítja a hormonháztartást, nagy mértékben gyengíti az immunrendszert, így közvetve számos betegség kiváló oka és súlyosbító tényezője lehet. A kutatások alig 50 éve kezdődtek, de a kutatók már most 120 alváshiányhoz köthető betegséget azonosítottak, és a lista egyre csak nő.

A teljesség igénye nélkül: idegrendszeri zavarok, magas vérnyomás, rákos daganatok kialakulása, szív- és érrendszeri megbetegedések a szívinfarktusig és a srtoke-ig, allergia, asztma, ízületi problémák, anyagcserezavarok, fertőzéseknek való kitettség és a legkülönfélébb szervi zavarok.

Sleep disorder, insomnia. Young blonde woman lying on the bed awake
Fotó: iStockphoto

Összeadódnak az ártalmak

Minden ember érzékenysége más és más, egyesek az óraketyegéstől sem tudnak aludni, másokat „ágyúdörgés” sem ébreszthet fel.

A környezeti ártalmak hatásai összeadódnak, utólag képtelenség kibogozni, hogy melyik idézte elő az életévek elvesztéséhez vezető ártalmakat, nem lehet »számszerűsíteni«, hogy éppen hol csordult túl a pohár

– jegyzi meg Horváth Zsolt.

Ami a zajártalmakat illeti, csupán annyit mondhatunk: egyre rosszabb lesz. A szakértő szerint a magyar városok zajterhelése évente egy decibellel nő köszönhetően az öregedő gépjárműparknak és a kényszernek, miszerint egyre inkább növelnünk kell napon belüli aktivitásunkat. Utóbbi pedig ismét csak az alvás rovására megy…

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.