Tudomány
A group of multietnic students celebrating their graduation by throwing caps in the air closeup. Education, qualification and gown concept.

A származás fontosabb lehet, mint a tehetség

24.hu
24.hu

2018. 10. 16. 16:04

Egy új kutatás szerint a kevésbé tehetséges, de jobb anyagi körülmények közül érkező hallgatók nagyobb eséllyel végzik el az egyetemeket és főiskolákat, mint a rosszabb szocioökonómiai státuszú, de tehetségesebb diákok.
Korábban a témában:

Egy új vizsgálat szerint a genetikailag meghatározott tehetség hasonló arányban oszlik meg a különböző társadalmi háttérrel rendelkező egyének között – írja az Independent.

A sikerességről azonban ez már nem mondható el.

Az elemzéshez a kutatók olyan genetikai indexet hoztak létre, mellyel felmérhetik azokat a genetikai jellemzőket, például a magzati agyfejlődést segítő géneket, melyek a jó iskolai eredményekhez köthetőek. A szakértők ezután azokat kezdték el vizsgálni, akik a vizsgálat alapján ezen index felső negyedében végeztek.

Az eredmények szerint az alacsony jövedelmű apától származó tehetséges hallgatók 24 százaléka végezte el az egyetemet vagy főiskolát, míg a hasonló genetikai pontokat elérő, de tehetősebb diákok 63 százaléka szerzett felsőoktatási végzettséget. A genetikai index alsó negyedében végző, de jó anyagi környezetből érkező hallgatók is 27 százalékban végeztek.

Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás esetében a képességeknél fontosabb lehet a származás.

Érdemes kiemelni, hogy az efféle elemzések még gyerekcipőben járnak, hiszen rengeteg a bizonytalanság a genetika és a képességek közti összefüggésekkel kapcsolatban.

A családi háttér komoly hatással lehet a főiskolai sikerekre – Fotó: Thinkstock

Kevin Thom, a New York-i Egyetem munkatársa és a friss tanulmány társszerzője szerint adataik ellent mondanak annak az elképzelésnek, mely szerint jelentős genetikai eltérések vannak a különböző társadalmi csoportok között.

Ha nincsenek meg a családi erőforrások, még az okosabb gyerekeknek – azaz a született tehetségeknek – is komoly csatákat kell megvívniuk

– nyilatkozta a szakértő.

Az új elemzésben a kutatók kollégájával, a John Hopkins Egyetemen dolgozó Nicholas Papageorge-gal minden idők egyik legnagyobb genomtanulmányának eredményeit használta fel. Az információkat analizálva a csapat mintegy 20 ezer ember adatait vizsgálhatta.

Fontos kiemelni, hogy az új kutatásnak megvannak a maga korlátai. A vizsgálatba például csak fehér alanyokat vontak be, a genetikai index nem teljesen megbízható, a környezeti tényezőket pedig nem sikerült teljesen kizárni a genetikai felmérés során.

Kiemelt fotó: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

FRANCE. PARIS (75) BELLEVILLE-MENILMONTANT. METRO
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.